A rosszfiú szerelme |✔| |JAVÍTÁS ALATT|

63.rész

A néni végül felébredt, és Justin helyet tudott vele cserélni. A repülőút gyorsan elrepült, az elején hallgattam ahogy Chris és Justin hülyéskedett, aztán amikor fáradni kezdtem halkan beszélgettem Chris-sel, mert Justin elaludt. Végül bekapcsoltam egy filmet, amire el is aludtam. Szóval összességében elrepült az a pár óra.

Miután leszálltunk a gépről és mind megkerestük a csomagunkat elindultunk kocsit bérelni. Kettőt is béreltünk, bepakoltunk és elindultunk az apartman felé, amit a fiúk kibéreltek.

Ugyanúgy ültünk a kocsikban, ahogy a taxissal, Chris vezette az egyik kocsit, a másikat meg Jeremy. Hamar eltelt az út, és már mind nagyon vártuk, hogy odaérjünk. Nem is csalódtunk.

Chris ment elől, mögöttünk meg Jeremy jött, a táj gyönyörű volt. Szikrázóan sütött a nap, meleg volt, és a pálmafák közül kikandikált a tenger kék színe. Madarak repültek az égen, emberek fürödtek a vízben. Imádom a tengerpartokat.

Hamarosan kiértünk a külvárosba, ami a tengerparton van, sokkal kevesebb a ház, itt már inkább szállodák és apartmanok vannak. A kocsi hamarosan meg is állt egy szép eldugott háznál.  Mind kiszálltunk, és bevártuk Jeremy-éket, akik kicsit lemaradtak mert egyszer kétszer leelőzték őket.

Mikor végre ők is leparkoltak és kiszálltak el is indultunk a ház felé. Elég nagy volt, kívül halványsárga színe volt, volt egy hatalmas terasza, hatalmas ablakai voltak, és pálmafákkal volt körülvéve. A teraszon egy mosolygós nő állt, aki amint meglátott minket elénk sietett. Mosolyogva üdvözölt, átadta a kulcsot és elmondott pár fontos dolgot. Erős akcentusa volt, de jól beszélt angolul. Elmondta, hogy 5 hálószoba van, mindnek van saját fürdője, van egy elég nagy konyha, illetve tengerre néző ebédlő. Mondta, hogy van a háznak hátsókertje, ahol van egy medence is. Illetve mesélt még a környékről. Adott egy térképet a városról, elmondta hol vannak a látnivalók. Szabadstrand van, lehet búvárkodni, sziklákról ugrani de saját felelősségre. Elmondott pár étteremnevet. Meg ilyesmiket. Nagyon kedves volt és segítőkész. Pont mire befejezte a monológot megjelent pár helybéli és a nő, aki fogadott minket elmondta, hogy rendbe szedték a házat, és segítenek felvinni a csomagokat. Egy fűszoknyás korunkbeli srác lépett mellém.

-Hui.-mosolyog rám. Egy pillanatig értetlenül néztem, aztán rájöttem, hogy ez valószínűleg a 'sziát' jelenti.

-Hui.-köszöntem vissza borzasztó kiejtéssel. A srác mosolygott, aztán a lábam előtt heverő bőröndre nézett, és kérdőn mutatott rá.

-Manuahi ka' eke?-kérdezi, mire értetlenül nézek rá. A srác elneveti magát.-Azt kérdeztem szabad e a bőröndöt.-mosolyog rám.

-Beszélsz angolul?-kérdezem. Azt hittem nem tud a nyelvünkön.

-Persze. Aranyos voltál, amikor nem értetted mit mondok.-nevet, aztán felkapja a bőröndömet és elindul a házba.

-Bébi...ez a srác most flörtölt veled?-lép mellém Chris, és védelmezően átkarol.

-Nem hiszem.-mosolygok rá.

-Szerintem flörtölt veled.-forgatja meg a szemeit.-Ráadásul fűszoknyában van, és félpucér.

-Chris nyugi. Szeretlek.-adok egy puszit az arcára, mire megenyhül. Felkapja a bőröndjét és a fűszoknyás srácok után megy. Kate mellém lépett és belém karolt.

-Nem rossz fogadtatás, mi?-vigyorog rám, majd a fűszoknyás srácot kezdi nézni, aki az ő bőröndjét viszi.

-Határozottan nem rossz.-nevetek fel.

-Hé lányok, inkább gyertek be. Még a végén féltékenyek leszünk!-kiáltott ki a házból Justin.

-Hűséget fogadtunk, nem vakságot!-vigyorog Kate, és nevetve bemegyünk a házba.