Stranger things Lizi Khupor szemszöge //szünetel//

6 Megoldás? (1 évad 2. rész)

- oké - bámészkodtam ki magam - vegyük számba mi történt ma. - lehet túlontúl nyugodtan mondtam, hisz' sorstársam fenakadt szemöldökökkel méregetett - épp hozzád tartottunk, mikoooor? - néztem rá segélykérően.

- mikor megláttam...- folytata.

- a szörnyet...- kedves úriemberem itt félbe szakított.

- nevezzük el! - let lelkes. Behalok.

- jó... Ööö - tetetem a gondolkodot - mondjuk... Buksi! Az tök jó név egy fogas virágszörnynek! - az arcára ki volt írva a "neked meg mi bajod?" kifejezés - nem, nem, nem tudok jobbat! Légycsapó! Igen, igen hívjuk Légycsaponak!

- neked mi bajod?

- azon kivül, hogy per pillanat egy tök más, világban vagyunk - vázoltam gúnyosan - és az emberek felszivodtak, meg, mostmár egy Légycsapó nevű virágszörny üldöz minket, és tuti nem tea parti meghívokkal, szerinted mi bajom lehet? - szavaimból, nem csöpögöt a gúny, hanem eset, mintha dézsából öntötték volna.

- ja ezeken kivül - játszott Will is.

- éhes vagyok. - vágtam egy "és ezt itt lezárom" nézést - akkor vissza az összefoglaláshoz egy másik világban ragadtunk. Nincs kajánk, nincs vízünk, este van, gyerekek vagyunk és Légycsapó üldöz.

- legyen Hulk! - az arckifejezése tök olyan volt mint aki elhitte, hogy villanykörte gyúlt az agyában.

- EZ ITT NEM A KIBASZOTT MARVEL DIMENZIÓ! - üvöltöttem le.

Hallottam valamit recsenni. Megfogtam Will kezét és az ajtóhoz húztam. Kinyitottam, majd betüszkoltam a fiút, és magam mögött bezártam.

- mi az? - ereszkedett mellém gugólásba.

- hallotam valamit. - nem néztem rá. Az utcát figyeltem. Mit hívtam elő a rejtek helyéről?

- pompás a hisztid felélesztete Hulkot! - állt fel, és indult el. Megfogtam a hátát és lerántottam.

- nem tudjuk mi bújt meg idebent - sutogtam neki.

Az utca üres maradt, és pont mikor elhittem, hogy csak a szél volt befutott, egy osztálytársunk. Amanda. Willre néztem, ő meg rám, mindketőnk szeme kigúbbat és azt kérdezte " mi folyik itt?".

- SEGÍTSÉG! - üvöltötte.

- nem hagyhatjuk ott! - álltam fel.

- ki akkarsz menni? - fogta meg a kezem.

- igen. - nyitotta a száját - keres fegyvert!

- mégis mit?

- ez a kibaszot rendő őrs. Találd fel magad! - mentem ki.

Oda futottam a barna hajúhoz, befogtam a száját, a sajátomra csak a mutató ujjamat tettem jeleve, maradjon csöndben. Felfogta. Megfogtam a csuklóját, és hátra arcot vágva mentem vissza Will-hez. A recepciós nő helyén állt.

- azt mondtam fegyvert! Nem pedig papírt. - hoztam rá a kutakodó fiúra a frászt.

Akkorát ugrott, mint egy éppen levizezett macska. Szívére tete jobb kezét, majd két sóhaj után megszólalt.

- tudom. De mi van ha igazad van?

- mi van? - kérdeztük egyszere mi lányok.

- ha ez egy másik dimenzió! Vagy egy másik világ? - lelkesen beszélt, mint mikor valami "találmány" ötlete támad.

- ezt nem hiszem el! - temete barna hajába, kezét Amanda - egy szpichopatával, és egy nyomival álmodom. - forgot eggyet - istenem! Legyen vége ennek a rémálomnak!