﹋﹋﹋﹋╰ *✧ 𝑻𝒂𝒆𝒉𝒚𝒖𝒏𝒈 ✧* ╯﹋﹋﹋﹋
Mint hirtelen lecsapó, tavaszi jégeső, oly' zord viharként veri el szívem kertjében éledező remény bimbóit a fiú hazugsága, a csalódottság pedig teljes testemben szétterjedő fájdalomként jelzi: eszembe ne jusson olyasféle butaság, hogy ismételten bedőlök neki, ám a szívemet mardosó kétségek, a ketyegőm egy-egy zugában megbújó szerelem és elpusztíthatatlan remény apró fénye ennek ellenkezőjére ösztökél.
Átverve érzem magam, teljes mértékben kijátszva! Ha arra gondolok, milyen borzasztó nehéz volt megnyílnom előtte, mégis minden erőmet összeszedve meséltem neki a legnagyobb szívfájdalmamról, ő pedig mindvégig tudta, mi történt, mégis hagyta, hogy végigszenvedjem, düh és bánat keveréke lepi el elmémet, s legszívesebben képen vágnám a fiút, amit kétségtelenül meg is érdemelne. Mindezek ellenére tisztában vagyok azzal is, nem lennék képes magyarázat nélkül túllépni rajta; elfogadni, hogy talán kétszer elcsavarta ugyanaz az ember a fejem, s mindkét alkalommal hazugság szülte kudarcba torkollt a helyzet.
Heyho~!
Számomra hIhEtEtLeN, de meglett a 10K megtekintés a könyvre!!!
Nagyon szépen köszönöm Nektek, ahogy a kommenteket és csillagokat is!!!🥺 Tényleg nagyon sokat jelent!🥺👉🏻👈🏻
Puszilom a pofitokat és a pocitokat! Ilysm!!!🖤
DU LIEST GERADE
ERROR - TaeKook
Fanfiction❝Mindig háttérbe szorítottam magam, s azáltal a félelem és a fájdalom szívszaggató csapdájába kerültem. Azonban, még ha később meg is bánom, most akkor is ragaszkodom ehhez a boldogsághoz.❞ Hibáztam, borzadályos, amit tettem, de mi várható el attól...
