Őszintén: egyetlen röpke másodperc erejéig sem merült fel bennem a kétség afelől, hogy minden erőmet bevetve elnáspángoljam-e a fiút, mert egyértelműnek gondoltam; még akkor is, ha tudtam, nem játszhatok Istent, s valójában nem nekem kellene megbüntetnem.
Grabancába marva hátratéptem a fejét, majd hatalmasat lökve rajta a földre terítettem, ő pedig akár egy tehetetlen bábú, tűrt mindent. Noha éreztem magamban az italt és a drogot, mégis sebészi pontossággal bemért ütéseket vittem be neki, minek hála kezeimet skarlátvörös nedű itatta nem is olyan hosszas idő elteltével.
- Ugyan Jungkook! - hangos köhögés szakadt fel torkából. - Próbálj meg megérteni! - széles vigyorra húzta ajkait, miközben kimászott alólam és a pityergő Tae felé terelgette tekintetem. - Bárkinek elvenné az eszét, nemde? - szemöldökeit felvonta, míg arcáról letörölte a vért.
Igaza volt; látva, milyen ellenállhatatlanul fest Taehyung, ismét ellepte agyamat a köd, s gondolkodás nélkül letepertem a már akkorra teljesen összetört fiút. Alig volt magánál, mégis megpróbált minden erejével kiszabadulni fogva tartó karjaim közül, ám mindhiába; fedetlen mellkasa, hibátlan bőre, kecses nyaka, s valójában mindene oly' mértékben vadító volt, hogy egyszerűen képtelen voltam magam visszafogni. Vágytam rá, a teljes valójára, s akkor semmi az égegyadta világon nem érdekelt.
Talán a szörnyű alkohol hatása miatt történt, de lehet az észveszejtő drog keze is benne volt; sőt, az sem kizárt, hogy a birtokmániám is közrejátszott! Végeláthatatlan mennyiségű indokot, kibúvót kereshetnék a tetteim alól, de az igazság az, hogy bolond módjára vétkeztem; Én rontottam el és erre nincs semmiféle mentségem.
Hey~!!!
Köszönöm a 4K+ megtekintést!!!
ILY!!!❤
ESTÁS LEYENDO
ERROR - TaeKook
Fanfic❝Mindig háttérbe szorítottam magam, s azáltal a félelem és a fájdalom szívszaggató csapdájába kerültem. Azonban, még ha később meg is bánom, most akkor is ragaszkodom ehhez a boldogsághoz.❞ Hibáztam, borzadályos, amit tettem, de mi várható el attól...
