Bosszúvágy lángja lobban szívemben, ám egy röpke pillanat erejéig mégis megrökönyödöm, amint megpillantok egy igen ittas állapotban lévő férfit, aki nagyjából a negyvenes évei legelején járhat, jelenleg pedig szemlátomást világát sem tudja, mert szúrós szemekkel bámulja a leterített fiút, miközben egy kulcscsomót szorongat kezei között és alig hallhatóan motyog orra alatt.
ㅡ Hol lehet a feleségem? ㅡ bal szeme tikkelni kezd, és megvallom, úgy fest pillanatnyilag, mint egy elmeroggyant. ㅡ Miért nincs itthon? ㅡ mondandója végén hangját megemeli, majd imbolyogva megindul felénk, miközben tekintetét az Istenért sem emeli le Taehyung-ról.
Nincs vesztegetni való időm, így nyilvánvalóan elállom a férfi útját, kinek ez a lépésem cseppet sem tetszik; szóvá is teszi, mikor megpróbál kikerülni, de felkarját megragadva nem eresztem és a tudtára adom, véletlenül sem szeretném meglátni többé a közelben. Bántani nem szándékozom, mert így is elég baja van, ahogy látom, földön fekvőbe pedig nem rúgunk.
YOU ARE READING
ERROR - TaeKook
Fanfiction❝Mindig háttérbe szorítottam magam, s azáltal a félelem és a fájdalom szívszaggató csapdájába kerültem. Azonban, még ha később meg is bánom, most akkor is ragaszkodom ehhez a boldogsághoz.❞ Hibáztam, borzadályos, amit tettem, de mi várható el attól...
