Angel, do you love me? (Larry Stylinson ff.)

16. fejezet

Harry:

Fájt, hogy otthon kellett hagyjam a drágámat, de muszáj volt hiszen addig amíg nem vagyok a kastélyban bárki bejöhet és Lou meg tudja védeni magát, igaz? Mikor az öreg trónjához sétáltunk elég sok utálkozó szempárt vettünk észre, de nem törődtünk velük csak mentünk tovább. Út közben Li kiszúrt valamit, amiről nem tudta levenni a szemét, odanéztem és megláttam egy szőke srácot majdnem ugyanolyan kék szemekkel, mint az angyalkámnak. Nemsokára már Isten előtt álltunk, előre léptem s megszólaltam:

-Jó újra látni öreg! Az egyik barátomnak kellene egy angyalka!- hangom most nem volt rideg, mint amikor Louis-val találkoztam.

-De hát nincs még egy év sem, hogy elvittétek szegény Louis-t.- hitetlenkedett.

-Igen tudom, de szegény Liam magányos és a démonok között nem talál társat magának.- mutattam rá az említettre, aki továbbra is a szőkeséget szugerálta. Isten egy pillanatra elgondolkozott, majd tekintetéből láttam, hogy nyert ügyünk van. 

-Jól van, legyen. De vigyázzon rá aztán! Ez rád is vonatkozik, Harry!- nézett rám szigorúan.

-Ne aggódj öreg, Louis jó kezekben van.- mondtam őszintén.

-És a kis barátod kit nézett ki magának?- kérdezte kedves hangon.

-Uhm, Liam!- fordultam felé. -Kit szeretnél elvinni?- kocogtattam meg a vállát mire végre felém fordult.

-Ja..öhm..nekem az a szőke nagyon tetszik, őt viszem.- mutatott rá a kék szemű fiúcskára, aki ennek hallatán halál sápadt lett.

-De ő új, csak tegnap jött.- nézett rám.

-Megértem, felrúgtam a szabályokat, de értsd meg, sietnünk kell és Liam-nek a szőkeség tetszik.- érveltem mire beletörődött.

-Jól van, menjetek, de vigyázzatok Niall-re!- figyelmeztetett minket.

Szóval ez lenne Niall, Louis barátja? Aranyos pont, mint az angyalkám. Remélem Liam jól fog bánni vele. A szőkeség halálra várt tekintettel sétált a pókszabású mellett, akinek büszke mosoly kúszott ajkaira. Amint átléptük a határt rossz előérzetem támadt. Egyre jobban siettem a kastély felé, Liam és Niall pedig alig bírták tartani velem a tempót. Az utolsó pár métert már szinte rohanva tettem meg, majd a bejáratnál megálltam kifújni magam addig pedig ők is utolértek.

-Hová sietsz ennyire haver?- lihegett Liam.

-Rossz előérzetem van és az sosem jelent jót. Meg amúgy is Louis egyedül van!- estem kétségbe.

-Louis?! Szóval te vagy a barátom gazdája?- döbbent le a szőke hajú.

-Igen, de most erre nincs idő!- mondtam, majd villámgyorsan felrohantam a lépcsőn s berontottam a szobába.

 Lefagytam amikor megláttam mi van bent, Louis az ágyon ült meztelenül és sírt, mellette pedig Zayn éppen megigazította magán a pólóját. A dühtől szarvaim és körmeim megnőttek illetve a fogaim, szemem pedig átvett egy vérvörös árnyalatot. Eközben a fiúk is felértek s megdöbbentek mikor meglátták a helyzetet. Niall oda akart rohanni Lou-hoz, de Zayn nekilökte a falnak, aminek következtében a szőke elájult. 

-Mit műveltél vele te féreg?!- ordítottam rá nem valami emberi hangon mire csak elvigyorodott.

-Kicsit kipróbáltam milyen szűk.- mondta ezt büszkeséggel hangjában.

A következő pillanatban bennem elpattant valami és neki rontottam Zayn-nek, aki nem tudott időben reagálni, így szabályosan beleépítettem a falba. Belemélyesztettem a nyakába körmeimet s egyre jobban szorítani kezdtem. A sebekből nem sokára már patakokban folyt a vér és Zayn is kezdett gyengülni. Hirtelen elengedtem a nyakát, majd akkorát behúztam neki, hogy kitört a fal és a fekete hajú kiesett a résen. 

Miután kicsit lenyugodtam gyorsan odasiettem angyalkámhoz, akinek még mindig potyogtak a könnyei. Felültem mellé az ágyba és átöleltem, ő pedig hozzám simult. Nyugtatóan a hátát simogattam, közben Liam-et néztem ahogy Niall-t ébresztgeti. A szőkeség nemsokára magához tért s azonnal a drágámhoz rohant.

-Úristen LouLou jól vagy? Mit csinált veled?- nézett a kincsem könnyes szemeibe.

-Me...megerőszakolt..- dadogott. Szegény még mindig sokkhatás alatt van.

-Hogy micsoda?? Ezért még megfizet az a szörnyeteg!- mondta és szinte láttam a harag lángját kék szemeiben.

Ezért ki fogom belezni azt a senkiházit! Hozzá mert nyúlni Lou-hoz! Az biztos, hogy addig nem nyugszom, amíg nem látom holtan Zayn-t. A karjaimba vettem angyalkámat és elindultam vele a fürdőszobába. Ott engedtem neki meleg vizet, majd óvatosan beleültettem a kádba. A kincsem azóta is sokkos állapotban van, amit sürgősen meg akarok szüntetni. Elkezdtem lefürdetni mindenhol. Utána ráadtam egy tiszta boxert és visszavittem a szobába és lefektettem az ágyba.

-Fiúk, nem lenne nagy baj, ha most elmennétek? Meg szeretném nyugtatni szegényt, még mindig sokkos állapotban van.- néztem rájuk könyörgően.

-Persze, gyere Blondie!- húzta maga után a szőkét Liam, majd kimentek az ajtón.

Én levetkőztem boxerre és befeküdtem Lou mellé. Végre csoda történt ugyanis amint megérezte a közelségem egyből mellkasomhoz bújt, én pedig átöleltem. A hátát simogattam nyugtatóan míg meg nem hallottam az édes szuszogását. mikor már biztos voltam benne, hogy nem fog felébredni én is elaludtam.

******

Reggel furcsamód' Louis kelt fel előbb. Mikor nem találtam mellettem kicsit megijedtem, de aztán megéreztem a finom illatokat, amik a konyhából jöttek. Kikászálódtam az ágyból s elindultam Lou-hoz. Kiérve megláttam angyalkámat, ahogy éppen reggelit készít még mindig boxerben. Odalopóztam a háta mögé, majd hátulról átöleltem, amire picit megugrott, aztán felém fordult. Mikor meglátott halványan elmosolyodott. Adtam egy puszit a homlokára, majd leültem az asztalhoz. 

Kis idővel ő is megindult az asztal felé egy nagy tányér palacsintával. Összefutott a nyál a számban a látványra-mármint félre ne értésétek, a palacsinta látványára-, így rögvest vettem 4 darabot és tettem rá bőven juharszirupot. Megkóstoltam az ételt és uram atyám, ilyen jó palacsintát sem ettem még életemben. Kétségtelen, hogy ő csinálja a legjobb palacsintát.

Miután megreggeliztünk, úgy döntöttem elmegyünk Liamékhez hiszen úgyis ott van Niall és tudom, hogy nagyon szeretné látni. El is kezdtünk öltözni, én egy pálmalevél mintás, rövid ujjú inget és egy fekete szűk nadrágot vettem fel, Louis pedig a kedvenc lila pulcsiját és ugyanúgy egy szűk fekete nadrágot. Mikor mindketten kész voltunk az ajtónál még felvettük a cipőinket, majd elindultunk.

helló internetnépe! Remélem tetszett nektek a 16. fejezet. Igen, Harry ennyire erős, hogy egy ütéssel kirepíti az illetőt a falon keresztül, vigyázni vele. 😂