Dalba foglalva

5. Furcsa dolgok

Reggel fejfájással keltem, amikor ránéztem a telómra, 9:26-ot mutatott. Megnéztem az értesítéseimet, insta, snapchat, szóval csak a szokásos. Elhatároztam, hogy megmosom a hajam. Nagy nehezen kimásztam az ágyból, majd lassan elindultam a fürdő felé, a tegnapi felsőmben, és a Calvin Klein bugyimban. Mennék be a fürdőbe, de hallom, hogy Sam és Blake bent vannak, ezért inkább visszamegyek a konyha felé, és csinálok magamnak egy kávét. Kortyolgatom a kávémat, amikor nyílik a fürdőajtó.

- Jó reggelt. - mondják egyszerre.
- Jobbat... - túrok bele a hajamba, és rájuk se nézve bementem a fürdőbe. Végül nem mostam hajat, nem volt rá lelki erőm, mert ahogy belenéztem a tükörbe, eszembe jutott a tegnap este. Amit Ali mondott valamiért rosszul esett. Nyilván éreztem, hogy nem csak barátként gondolok rá... Nem is értem magam, ilyen gyorsan még sosem estem bele senkibe az exem óta. Megengedtem a vizet, és belefeküdtem a kádba. Délután 2-kor lesz a közönségtalálkozó, szóval még van időm. Ágyban töltöttem a délelőttöt, majd Sam jött be, és mondta hogy megérkezett az ebéd.

Elindultam a közönségtalira, fehér Converse, farmernadrág, kék haspóló, és arra rávettem a bőrdzsekim.
- Nem, nem. Azt a dzsekit fel nem veszed. Pia szagod van tőle. Tessék itt az enyém. - vágta hozzám Sam a sajátját.

Amikor megérkeztem, a bejárat előtt rengetek embert láttam. A hátsóajtón beengedtek, majd megmutatták a helyem.

~ 2 óra múlva ~

Rengeteg ölelés, kép, és hosszas beszélgetések után, olyan sok pozitív energiát kaptam, ami hihetetlen. Ki is posztoltam instagramra, hogy "Köszönöm mindenkinek aki eljött, nagyon jó volt veletek találkozni!❤️"
Indultam volna vissza a hotelba, amikor az épület előtt paparazzik jelentek meg. Próbáltam utat törni, amikor egy srác megfogta a kezem, és visszarántott, hogy csináljak vele képet.
- Szállj már le rólam. Meg volt a lehetőséged az elmúlt 2 órában.
Nem hagyott békén, ezért elkezdtem ellökni mindenkit az utamból, és elrohantam. Nem láttam egy ismerős arcot se, ezért csak rohantam vakon, remélve, hogy egyszer lerázom őket.
10 perc után sikerült is, amikor rájövök, hogy azt se tudom, hogy hol vagyok. Elővettem a telómat, ami meg 3%-on volt már csak. Megnyitottam a térképet, hátha nem merül le addig.
- Légyszi, légyszi, ne merülj le. - és kikapcsolt. - Hát én ezt nem hiszem el. Miért történik ez velem?
- Szia. Bocsi. Segíthetek? - kérdezte egy srác.
- Szia. Megköszönném. Igazából eltévedtem, nem ismerem a várost. 5-re a repülőtéren kéne lennem.
- Gyere elviszlek. - mutatott a kocsija felé.
- Nagyon szépen köszönöm.

Kb fél óra alatt kint voltunk a reptéren.
- Hogy tudnám meghálálni?
- Egy képpel? Esetleg autogrammal? A húgom imád, csak már elfogyott a jegy a koncertedre, és nem tudtam elvinni.
- Gyere be, a táskáim valamelyikében biztos van még kép, és aláírom.

~ 1 óra múlva ~

A repülőn ülve telefonoztam, és megnéztem a koncerten készült képeket, videókat. Az egyik táncos, Max, YouTube csatornán tanít táncot, és vlogol a turné alatt. Odajött mellém.
- Srácok. Itt is a sztár. Lehet sikerül vele egy exluzív interjút készíteni, ha nem olyan fáradt.
Integettem egyet a kamerába.
- Ami azt illeti, majd máskor. Elég húzós délutánom volt. Majd ha odaérünk Budapestre, ígérem csinálunk egy kérdezz-feleleket a hotelszobában.
- Így hívod fel az összes srácot a szobádba? - kacsintott rám Max.
- Nem csak téged. - öleltem meg.
- Majd jelentkezek a leszállás után. - és elrakta a kamerát. - Ebből már most látom, hogy azt fogja mindenki hinni, hogy van köztünk valami.
- Csak nem.
- Fogadjunk.
- Miben? - nevettem.
- Ha nyerek, eljössz velem kondizni,mert tudom hogy azt hiszed könnyű az edzésem,  ha vesztek... Hmm... Mit akarsz nyerni?
- Ha én nyerek, ami valószínű... Csinálsz egy videót arról, hogy miért és mennyire imádsz engem, és hogy milyen jó érzéssel tölt el, hogy velem táncolhatsz.
- Ha a vlog után nem fognak shipelni, majd az után. Na megyek megvágom a videót.

Megérkeztünk Budapestre, a hotel előtt paparazzik voltak, de nem olyan sok, mint Berlinben, vagy Londonban. Nem is ordibáltak, nem kéregettek semmit. A szobába felérve, kinéztem az ablakon, gyönyörű volt a város.