A Pokol Úrnője •BTS•(BEFEJEZETT)

3..

Miután Yoongi ezt a szót kimondta,teljesen megfagyott ereimben a vèr.
A....a pokolban? Hogyisne.Mert ez olyan mindennapi,nem??

-è..ès minek vagyok itt?-akadtam ki.
-kellesz nekünk...egyes okok miatt...majd megtudod mièrt.-válaszolt Nam.
-ès...meddig leszek itt?
-hát..ez csak rajtad függ-nèz továbbra is maga elè Jimin.

Megmutattak nekem egy szobát,ahol èlnem kell.
A helyísèg nagy volt.
Hatalmas francia ágy,óriási fehèr szőnyeggel,fekete falakkal,rikító csillárral,egy vörös keretes egèsz alakos tükör,íróasztal,szèk,hatalmas tv,ès egy ablak,mely kilátást nyer a pokol városára.
Ès itt kell lennem ki tudja meddig.Ès mi lesz a családommal?Senki sem hiányol engem?Vagy hamar elfelejtenek?

Ahogy nèzelődtem a szobába,megakadt a szemem a falban való kilincsen.
Lenyomtam,majd elèm tárult egy egèsz gardrób.

A bársony fekete függönyt valami meglebegtette,amit furcsáltam.
-gyere...-mondta egy hang mögülem.
Megfordultam,majd Jinnel találtam szembe magamat.
-mièrt?-kèrdeztem fapofával.
-nem akarod látni a szüleidet?-tette fel a kèrdèst,nekem meg megcsillantak szemeim.
Itt vannak???
-nem,nincsenek itt,de meg tudjuk mutatni,mit csinálnak èppen.-mondta.Olvas a fejemben??
-igen..-mosolyodott el..

Jin elvezetett egy folyosóra,majd Suga megnyitott a fekete falon egy fehèr kört,benne víz hullámzott.
-nyomd bele a fejed..-mondta Jungkook.
-de..nem fogok...
-nem fogsz megfulladni.-biztosított J-Hope.
Belenyomtam fejemet,majd megláttam szüleimet.

Jèzusom...