A Pokol Úrnője •BTS•(BEFEJEZETT)

16..(Befejező rèsz)

Annabelle szemszög

Suga megfogta a kezemet majd a szájához emelte,mikor...

Hírtelen meghallottam egy hangot,majd egy kezet èreztem ami elkezdett rázni a vállamtól fogva.

-kelj fel..kincsem,Annabelle..-mondta a hang..ez anya!
Lassan nyitogattam a szemeimet,majd megláttam felettem anya mosolygós arcát,szőke haját,ès kèk szemeit.Hol...hol vagyok??

Lassan felültem majd körbenèztem..
Fekete szőnyeg,fekete sötètítő függöny,tv,poszterek,egy lila ágy,amelyben feküdtem.Ez a szobám.De...hogy kerültem ide?Az elöbb kellett volna meghalnom.Hogy lehetek akkor most itt?
-drágám,nem mèsz a koncertre?10:40 van,egy óra ès kezdődik,aztán utánna lesz egy fanmeeting..nem akarsz menni?-kèrdezte apa.
Bólintottam.Kimentek,hogy felöltözhessek.Itt hagytak engem a gondolataimmal.A zavarodottságommal.Ez...csak egy álom volt?De hisz èreztem mindent.Hogy megfogja a kezem,hogy V megölel...várjunk csak.Ezt az egèszet a BTS-szel álmodtam?Ezek szerint ez csak egy álom volt..

Összekèszülődtem a koncertre,majd elköszönve elindultam.Siettem.

Ott odaadva a jegyet mentem be,egyenesen a színpad mellè,ahonnan pontosan,ès tökèletesen láttam mindent.
A fiúk bejöttek.Elkezdtünk sikítani,majd ènekelni a zenèjüket.

Forever...We are young..
Forever ever ever ever...

Megható pillanat volt az.Boldogan ènekeltünk velük.
Viszont mikor órákon át kèsöbb vège lett,sietett mindenki a fanmeetingre,ugyanis a fiúk előrèbb hozták a találkozót,egyenesen a koncert utánra.El akartam nekik mondani,hogy mit álmodtam..kíváncsi vagyok,mi lesz a hozzászólásuk.

30 perc után már el is indult a sor,èn elèggè a vègèn voltam,így sokat vártam.
Volt egy vicces pillanat,mikor megkèrdezte Sugától egy fan,hogy hogyan lehet ilyen szörnyűen helyes,ès hibátlan bőre,erre ő azt válaszolta,hogy szakmai titok,majd elnevette magát.Erre mi is felnevettünk.Bár kicsit furcsa volt így belegondolva.
A vègèn voltam èn az utolsó..így a fiúk figyeltek rám,ès elmondtam nekik,miket álmodtam velük..
-...visszagondolva egèsz jó,vicces kis álom volt..-fejeztem be nekik a mesèlèst.Azèrt azokat nem mondtam el,hogy párszor majd összeszartam magamat az álomban,vagy pèldául miket gondoltam magamban..Elèggè elgondolkozhattak,de mindegyiknek a szája sarkában volt egy sejtelmes mosoly.Suga rámnèzett egy kissè ijesztő vigyorral,majd felhorkantva megszólalt..

-ch..vicces,mulatságos.Ha jól emlèkszem,te voltál az,aki zokogva ment elbúcsúzni a világtól,ès az emlèkektől...

Megállt bennem az ütő..ha jól emlèkszik?
De hisz ez egy álom volt...vagy mègsem?

Vège..

Huh...szèpen kivègeztük ezt a könyvet.Ezek szerint egy álom volt..vagy mègsem?
Ki tudja..