Mardekár Hercegnője

1.év 1.fejezet - A Delossa család

Voldemort bukása után nem sokkal a Delossa család úgy döntött, hogy Wiltshire-be költöznek, és talán a sors akarta így, de a szomszédjaik a Malfoy család lett. Narcissa Malfoy és Irene Delossa igen hamar jó barátnőkké váltak, ennél fogva a gyermekeik szinte együtt nőttek fel. A két édesanya most is együtt teázgatott a Malfoy kúria parkjában, miközben gyermekeik, Draco és Amelia együtt kviddicseztek. Mindketten biztosra vették, hogy idén kezdenek a Roxfortban. Az édesanyák pedig pont ezt az idilli képet akarták mutatni mások, de legfőképpen a gyermekeik felé. Pedig mennyire nem volt semmi se rendben.

A Malfoy családban Lucius szinte már teljesen bele nevelte Dracoba azokat az előítéleteket, amelyekkel ő élt. Narcissa rettegett ettől, hiszen jól tudta, hogy Irene és férje, Colton, örökbe fogadták Ameliát. Narcissa a Delossa család összes titkát ismerte, ahogy a Delossa házaspár is ismerte Narcissa összes titkát. Coltont valamikor Regulusnak nevezték, és Voldemort egyik hű csatlósa volt, most mégis Dumbledore-nak segít, hogy testvérén segíthessen. Bár hiába volt tettre kész, nem mozdulhatott. Még nem jött el a harc ideje. Úgyhogy csak csendben nevelte örökbefogadott gyermekét, Amelia Lily Delossat.

Még most is emlékezett azokra a napokra amikor megismerte. A lány szülei elhunytak, és ő maga is alig élt, de ahogy gyógyult úgy lopta be magát Irene szívébe. Végül Dumbledore javaslatára fogadták örökbe és adták neki a Delossa nevet.

Narcissa és Irene ilyen gondolatok közt nézték a gyermekeik játékát. Jól tudták, ha Draco ezt megtudja, akkor megszakítja kapcsolatot Ameliával, pedig a jövőben szükségük lesz még egymásra.

- Anya! Cissy néni! Nézzétek! - Amelia Draco baglyát ölelgetve szaladt oda a felnőttekhez, Draco pedig szaladt utána.

- Amelia engedd el Kolosszeumot! - mikor Draco utolérte barátját kikapta kezéből a füleskuvikot. Az állat hálásan nézett gazdájára.

- Mi történt kicsim? - Irene ölébe vonta kislányát, aki megmutatta a kezében szorongatott leveleket. - De jó, megjöttek a leveleitek.

- Végre, már nem tudtam, hol késnek. - Narcissa elvette Draco levelét miközben összeborzolta fia haját. - Na várod már a Roxfortot, Draco?

- Naná. Mi leszünk a mardekár ház legjobbjai!

- Elvileg idén kezd majd Harry Potter is. Alig várom, hogy meg ismerhessem! - A két asszony sokat mondóan összenéztek Ameliát hallgatva - Elvégre egyedül legyőzte Őt, Akit Nem Nevezünk Nevén.

- Hagyd már, én így is erősebb vagyok nála. - Draco keresztbe fonta kezeit. Nem igazán kedvelte Pottert, s ahogy közeledett az iskola, úgy Amelia egyre többet beszélt róla. Végül inkább anyjához fordult. -Mikor megyünk az abszolútra?

- Menjünk ma!

- Ma nem lehet. Ebéd után Nicolas Flamel jön nektek alkímiát tanítani. Majd később, rendben van? - Irene és Narcissa alig bírták visszafojtani a nevetésüket a két gyermek fancsali képét látva.

Persze Amelia és Draco nem adták fel, és ebédig folyamatosan kérlelték szüleiket, akik birkatürelmet tanúsítottak velük szemben és számtalanszor elmagyarázták, hogy aznap nem mennek bevásárolni. Így mikor Nicolas megérkezett hozzájuk a két gyermek még mindig az Abszol útra vágyott, ennek következtében nem is igen figyeltek szegény idős úr órájára az elején.

- Látom, titeket ma különösen nem köt le az alkímia. Megkérdezhetem mi varázsolt el benneteket ma ennyire? - Nicolas kedves hangját, két élénk, már már hisztiző, gyerekhang vette át, amik arról tettek tanúbizonyságot, hogy nem mehettek bevásárolni a Roxforthoz. - Értem. Mi lenne, ha Roxfortról beszélnénk akkor?