Van egy fiú. Egy fiú, aki mindig mosolyog. Mindig ott lapul egy bohókás mosoly az arcán. Egy fiú, kinek gyerekes természete van, és annyi energia van benne, hogy napokig is bírná vele. Egy fiú, aki rettentően kedves, és mindig törődik azokkal, akik fontosak neki. Egy fiú, aki annyi szeretet képes adni az általa szeretett lánynak, hogy ő szinte belefullad. Egy fiú, akinek szürke tincsei vannak, fekete csíkokkal. Egy fiú, aki megannyi mindent átélt azzal a lánnyal, aki a világot jelenti neki.
Van egy lány. Egy lány, aki mindig mosolyog, ha olyan emberekkel lehet, akik fontosak számára. Egy lány, aki akkor volt mindig is a legboldogabb, ha iskola után betérhetett az iskola röplabda klubjába, és megnézhette az aznapi edzést. Egy lány, aki mindig is képes volt tiszta szívből szeretni, és gondoskodni azokról az emberekről, akik közel állnak a szívéhez, és sokat jelentenek neki. Egy lány, aki rengeteg nehézségen keresztülment, az általa hőn szeretett fiúval. Egy lány, aki gyáva volt, és emiatt rossz döntéseket hozott. Egy lány, aki belátta a hibáit, és a sors fordulatot vett az életében. Egy lány, aki én vagyok.
Mindegy, hogy hol vagyok a világban. Mindegy, hogy milyen akadály jelenik meg előttem. Mindegy. Teljesen mindegy, ugyanis lefogom tudni győzni. De nem egyedül. Egyetlen egy harcot se lehet egyedül megvívni. A megfelelő partner kell hozzá, legyen az barát, egy szülő, vagy a szerelmed. Egy olyan személlyel kell megvívni a megfelelő csatákat, aki melletted lesz, és nem csak rövid ideig.
Én egy olyan személlyel vívtam meg őket, akivel mindig is jól megvoltunk, ám egy mélypont majdnem tönkretette a kapcsolatunk. És mi? Erősebbek voltunk, mint ez a mélyedés. Kiléptünk a gödörből a felszínre, ahol az érzéseink a leginkább feltudtak törni. Megküzdöttünk a boldogságért, azzal a fiúval, akivel rengeteg mindenen keresztülmentünk. Azzal a fiúval, aki mindig egy napos mosollyal ajándékozott meg. Azzal a fiúval, akivel előttünk még az élet, megannyi meglepetés, mi mégis tudjuk. Együtt bármit megtehetünk, bármit leküzdhetünk, hiszen, ha összetartunk, akkor semmi se állhat az utunkba. Főleg nem az élet, hiszen mi döntjük el, hogy miképp éljünk a jövőnknek az apróbb, de annál fontosabb momentumait. Mi. Ketten. Azzal a fiúval, aki megtanított szeretni, és megmutatta a legfontosabbat. Mosolyogni.
VÉGE
-----------------------------------
Éééés igen..Megszenvedtem ezzel a 11 résszel, nem mondom, hogy nem. Viszont élveztem írni, főleg az utolsó részeket, mert számomra izgalmasak voltak.Köszönöm mindenkinek aki kommentelt, csillagozott, és olvasta a könyvemet. Sokat jelentett, és tényleg köszönök mindent. Szeretlek titeket! ❤️
YOU ARE READING
Sunlit Smile |Bokuto × Reader - Befejezett|
Romance[Név] és Bokuto tökéletes párkapcsolatban élik végzős évük utolsó heteit, azonban a nagy boldogság közepette az apró gondok is felszínre törnek. A továbbtanulás nehéz kérdései, a külön utak ijesztő érzései, a távkapcsolat fájdalmas gondolatai, va...
