Never Leave My Side /Bozo/

🍡🌸🍸Minden keveredik🍸🌸🍡

🍡🌸🍸

A hétfői villa játékot mi nyertük meg, ráadásul 2 új csapattagot is kaptunk: Davet és Vikit. Miután megünnepeltük a győzelmünket és össze szedtük a cuccainkat, eszembe jutott hogy el kell mondanom Zozonak hogy nem "lóghatunk" a meccsek után együtt. Ekkor gombóc keletkezett a torkomba és nem tudom miért, de elkezdtem sírni ami nem szokásom. Ezt elsőnek Dorka vette észre aki egyből odajött hozzám a lelátó mögé.

-Bogi, mi a baj?

-Se-semmi

-Látom.

-Nem szeretném elmondani.

-Ma nagyon ügyes voltál és a villát is megnyertük! Te juttattad meccslabdához a csapatot!

-Egyántalán nem a versennyel kapcsolatos. Vagyis..van köze hozzá de hadjuk-fújtam ki a levegőt.

-Maradsz még egy kicsit?

-Igen.

-Akkor nem zavarok, de a villában az első dolgod lesz elmondani hogy mi volt a baj.-mondta és ezzel ott hagyott.

Már a Bajnokok is elindultak, kivéve Zozot. Ő odajött hozzám és megkérdezte mi a baj. Remek. De tényleg. És ilyenkor pedig tényleg minden kijött belőlem.

-S-se-semmi.
-Akkor nem sírnál.

-J-jó, oké-mondtam sírva majd az ajkamba haraptam.

-Nem lehetünk már tö-többet együtt a-a meccsek után..-itt pedig már mégkeservesebben sírtam.

-Semmi baj, de miért?-símogatta a hátam, amit a csapattársaim is észrevettek, ahogy a Bajnokok is, mivel már csak mi ketten voltunk a kispadon.

-Me-mert rámegy a t-teljesítményemre.-sírtam tovább.

-Ha neked így jó, akkor nem beszélgetünk többet a meccsek után. Oké?-kérdezte suttogva, de hallatszott a hangján hogy ez bántja.

-Tényleg nem akartam, tényleg-suttogtam, majd megölelt. A többiek csak minket néztek, ahogy Palik is. De ezzel nem törődtünk. Felvettük a táskáinkat a kispadról és elindultunk a pódiumokhoz. Tartva a kellő távolságot.

Miután hazaértünk, próbáltam beszélni Dorkával, de nem akart meghallgatni. Alexa Vikivel volt a medencénél, Adu és Zalán pedig az étkezőasztalnál beszélgettek.

-Fiúk, nem tudjátok hogy hol van Flóri?

-Davevel van-vágta rá Adu, flegmán.
-Köszi.-ezzel sokra mentem. Bár mostmár tudtam hogy Flórit félrekell hívnom. A V.I.P. szobában megtaláltam őket. Ahova be is kopogtam, majd Flóri kinyitotta.

-dr. Flóri rendel?-kérdeztem.

-Persze.

-Köszi.

-Dave, kitudnál menni?-kérdezte Flóri.

-Persze-válaszolt a fiú, majd ketten maradtunk a szobában. Majd Flóri kérdezgetni kezdett.

-Mit szeretnél?

-Csak akkor fogom elmondani, ha kettőnk között marad.

-Kettőnk között marad. Egyébként, ülj le!-mutatott az egyik fotelre, ahova le is ültem.

-Szóval...-kezdtem bele-az van hogy..ugye mikor a meccseknek vége, akkor én még ott szoktam maradni a kispadon egy kicsit.

-Igen.

-És mostanában Zozoval elég sokat szoktam lenni a meccsek után.-sóhajtottam-és azt hiszem hogy..

-Szerelmes vagy.-vágta rá. Én csak bólogatni tudtam és éreztem hogy a szemem megtelik könnyekkel.-Tudnál abban segíteni, hogy hogyan felejtsem el?