Martin látjuk az ágyában hátán fekve egy szál fehér pólóban. Halkan nyögdécsel, de néha az alsó ajkába is harap. De az öröme nem tart sokáig. Elkomolyodik és mindkét kezét a tarkója alá teszi. Tíz perc múlva ölbe tett kézzel látjuk őt, mintha várna valamire. Húsz perc múlva az állatpodján nézeget valamit. Fél óra múlva hírlapot olvas.
Chris abbahagyja a döngetést és fáradtan liheg, lóg a nyelve.
Chris: Már több, mint egy órája csinálom ezt és el sem jutottam a csúcsig!...
*Martin leteszi az újságot és az öccsére néz*
Martin: *felül egy kicsit* Mert nem jól csinálod. Megmutatom, hogy kell...
