Bandán belüli szerelem |Taegi f.f| ✅

28. Beszélgessünk

[ Yoongi ]

Nem hiszem el komolyan vissza csókolt! Eskü én most büszkén kijelenthetem ez a legszerencsésebb napom az egész életem alatt. Legalább egyenlőre így gondolom aztán kitudja mit hoz a jövő.

-Yoongi?-szólított meg félénken TaeTae.
-Mit szeretnél?
-Kérdezhetek valamit?-gyűrögette a pólójának alját.
-Persze, hallgatlak.-nyújtottam felé egy biztató mosolyt.
-Miért mentél el tőlünk aznap?
-Már mondtam, hogy nem szerettem volna kikapni a szüleimtől.-próbálta felvenni a szemkontaktust de én mindenfelé néztem csak nem rá.
-Rendben, akkor most az igazat szeretném hallani. Tudom, hogy egyedül laksz.
-De..Ezt te még is honnan tudod?
-Szóval akkor igaz? A szüleid tényleg nem támogatnak?-kérdezte félve. Viszont belőlem kitört a sírás. Hozzá bújva zokogtam miközben szorosan öleltem magamhoz.
-Shh..Majd ha szeretnéd mond el, nem erőltetek semmit. Én tudok várni.-mondta halkan, ami nagyon nyugtató volt, viszont a sírásom egyáltalán nem csillapodott. És végül álomba sírtam magam.

[ Taehyung ]

Yoongi miután elaludt a karjaimban lefektettem az ágyra. Egy ideig még néztem majd úgy döntöttem kimegyek a nappaliba Jungkookhoz és Jiminhez.

-Sziasztok fiúk!-köszöntem és leültem a fotelbe.
-Szia Taehyungie.-köszönt Kookie és Jiminie.
-Mizu van a morgóssal?-kérdezte a maknae.
-Felébredt, beszéltünk majd vissza aludt.
-Egyébként hol van Nam, Jin és Hobi?-szólalt meg Jimin.
-Itt vagyunk!-ültek le ők is.
-Szuper! És amúgy tudjuk ki a hetedik tag?
-Igen, és tökéletesen ismerjük. Segítek rájönni.-szólalt meg Namjoon.
-Mindenkit bánt, rideg és nincsenek érzelmei.
-Yoongi.-mondta mindenki egyszerre.
-Pontosan.
-Akkor ezért találtam összeesve a ház előtt. Gondolom akkor sietett mert késésben volt.-gondolkodott hangosan Jungkook.
-Szerintem is.

Nagyon jóban lettem a fiúkkal az elmúlt pár órában. Nem olyanok mint aminek Felix mondta őket. Teljesen mások, kedvesek és segítő készek. Ezt majd Lixnek is elmondom. Jiminnel jövök ki a legjobban, ugyanis egy korúak vagyunk.

Már egy ideje beszélgettünk mikor hallottuk, hogy valaki sír. Gyorsan felpattantam a fotelből és felrohantam Yoongihoz. Sírva kuporgott a sarokban és a keze véres volt ahogy a föld is. Egyből kirohantam a fürdőbe az elsősegély dobozt keresve. Ahogy megtaláltam és egy törülközőt bevizeztem már a szobában is voltam újra a kötszerrel együtt. A fiúk is bent voltak a szobában és mindenki riadtan nézte a fiút. Leguggoltam és kezét kinyújtva tettem lábamra. A vizes ronggyal megtisztítottam a vágásokat amit ejtett karján és bekentem krémmel. A gézt megfogva kötöttem be a kezét. Ahogy kész voltam szorosan bújt hozzám mint valami kiscica. A többiek csak sokkoltan nézték végig az egész jelenetet.

Halika! Remélem tetszett :) Várom a véleményeket. És köszönöm @KimLara93 nak, hogy segített ihletet adni :3 A szeretet legyen veletek <3 <3