Sziasztok, ez a rész a második amiben +18 tartalom található, remélem tetszeni fog és nagyon szeretlek titeket. Amikor elkezdtem írni sosem gondoltam volna, hogy 2000 olvasója lesz ennek a kis történetnek, köszönöm nektek ez az élményt. <3
Kirát lassan hazaengedték a kórházból és együtt töltöttünk egy csodálatos hétvégét lent a parton ketten. Austinnal nem beszéltem már egy ideje és lassan esélyt kell szereznem erre a beszélgetésre.
-Szerinted mit mondjak neki?- kérdezem.
-Nem tudom baba. Ez majd jön amikor abban a helyzetben vagy, nem írhatod meg előre a forgatókönyvet, aztán tátott szájjal nézel majd ha valami nem úgy sikerül.
-Igazad lehet. Lehet, nem kellene erre gondolnom és majd akkor gondolkozni csak.
-Okos vagy szerelmem, tudod te a dolgod.- nyomott egy puszit az arcomra. Ez az utolsó napunk itt a parton és nagyon izgatott vagyok miatta. Már régen voltunk együtt ketten bárhol is.
-Mit csinálunk ma este?- kérdezem.
-Meglepi.
-Naaa, csak valami infót.-kérleltem.
-A szobában töltjük majd az éjszakát.- kacsint rám, nekem pedig az arcomat elöntötte a pír.
-Rendben, majd meglátjuk.
Délután már a hasam is görcsölt a meglepi miatt. Nem is tudtam elképzelni mit tervez. Este megkért, hogy nézzem a tévét egy órát neki dolga van és szól ha végez. Beegyeztem, mert tudtam, ez boldoggá teszi őt és ha ő boldog én is az vagyok. Átöleltem a térdem és csak vártam, fél óra, háromnegyed és 10 perc, 50 perc, mindjárt és akkor betoppant. Rám nézett és mosolygott a szeme.
-Gyere.- kért meg. Felálltam és elindultam a fürdőszoba felé és láttam, hogy a kád szélén gyertyák égnek és világítják meg gyönyörű bőrét.
-Kira, ez gyönyörű.
-Olyan mint te.- mondta és elkezdett csókolni. Egyre vadabbul és erőszakosabban, majd így szólt.
-Levetkőztesselek vagy sikerül egyedül is?- kikerekedtek a szemeim, de beegyeztem a játékba.
-Megoldom.- kacsintottam rá és elkezdtem levenni a pólóm és a nadrágom. Ő is elkezdett vetkőzni és mire észbekaptam, már mindketten meztelenek voltunk.
-Csüccs a kádba.- és beeült a kádba én pedig utána.
-Szóval..- kezdtem.
-Szóval..- mondta és megfordított, hogy ne az ölében üljek, hanem vele szemben.
-Mad, nagyon szeretlek.
-Én is nagyon szeretlek.- és megcsókoltam. Egyre hevesebben csókolóztunk amikor elkezdte a nyakam csókolni, majd a mellemre tért át, mire felfogtam a dolgok történését már nyögve suttogtam a nevét. Ahogy láttam élvezi, mert egyre gyorsítja a tempót és egyre lejjebb vándoroltak nyelvével. A kád szélére ültetett ki, és a csiklómmal kezdett játszani, amikor éreztem, hogy ujjai becsúsznak a lábam között és az eszét elvesztve kezdi mozgatni bennem. Életem legizgalmasabb percei voltak amiket bennem töltött. Majd én viszonoztam szívességet, még szívesebben. Amikor elértem a hasához a nyelvemmel, belemarkolt a hajamba és lassan és fokozatosan betűről betűre nyögte ki a nevem. Sosem hallottam ilyen gyönyörűen a nevem ezelőtt. Ő is gyönyörű volt, ahogy élvezi, ahogy a nyelvem cikázik a legintimebb részén és arcán kiül a legbeindítóbb gyönyör. Most volt az ideje az ujjaim bevetésének, meg is tettem és ő is válaszolt rá teste mozgásával. Egy ritmusban mozogtunk egész este és sosem tapasztaltam ennél kielégítőbb élményt. Kielégítette az igényeim de csak még többet akartam, mint a drog. Kira, ő volt az én drogom ezen az estén és az íze tett függővé. Miután ő is elélvezett, elaludtunk egymás karjaiban, a kádban, meztelenül és egymásról álmodva egy másik éjszaka társaságában. Sosem akartam kiszabadulni ebből az érzelem zuhatagból de a nap már kelt és az éjjel tűnt el körülöttünk.
BẠN ĐANG ĐỌC
Nem hittem volna
Lãng mạnA nevem Madison és sosem gondoltam volna, hogy ez bekövetkezik. Szerelemes lettem, szerelmes lettem belé. A szeme az arca és az egész jelenléte a viccei még ha nem is viccesek, a teste ahogy a mellkasa megemelkedik mikor levegőt vesz. Igen, szerelme...