Nem hittem volna

Beszélnünk kell

Másnap reggel nagyon nehezen keltem, felöltöztem és elindultam le.
-Szia Anyu, elmentem.- és nem is vártam meg a választ csak futottam ki az ajtón, hogy ne kelljen vele beszélgetni.
-Szia Ast!
-Szia kicsi, hogy vagy?
-Már jobban, na indulunk?
-Mehetünk is.- gyorsan odaértunk a suliba és együtt sétáltunk be az ajtón. Mindenki elkezdett sustorogni mögöttünk, de úgy voltam vele, hogy mindenki gondolja azt amit akar. Ő a barátom és a legjobb igen és nem, nem feküdtünk le, mint azt mások képzelték ! Az osztályban Kira a helyén ült, mivel nem volt más hely muszáj volt mellé ülnöm.
-Szia.- felelte.
-Szia.- és lefordítottam a fejem. Aznap nem beszéltünk. Az ebédet a mosdóban fogyasztottam el először egyedül, azután pedig egy antiszociális lány mellett.
-Szia.
-Szia.
-Te miért is eszel itt?-kérdezte.
-Hát az egyetlen barátom most edzésen van szóval...
-Mondanám, hogy megértem, dee egy barátom sincs.- és szomorúan lehajtotta a fejét.
-Hát majd leszek én. Madison vagyok.
-Jessica.
-Örültem Jessica.- és mosolyogtam rá annyira, hogy elpirult. Nagyon sokat megtudtam Jessről ( igen, már Jessnek szólítom) szeret rajzolni, festeni, olvasni és mindent megtenne egy barátért. A suliban mindenki azt gondolja róla, hogy antiszoc, de csak nem akarnak vele barátkozni mások. Pedig nagyon szerethető lány és eléggé vicces. Végül, vége lett a sulinak, elköszöntem Jesstől és beszálltam Austin mellé a kocsiba.
-Te az antiszociális lánnyal barátkozol?- kérdezte.
-Nem is antiszociális.
-De hát nincsenek barátai.
-De vannak, én.
-Többet ne nagyon találkozz vele suliban rontja az imidzsem.
-Hogy mid?
-Hát a népszerűségem.
-Tudom mit jelent az, hogy imidzs te hülye. Neked nincs is olyanod.- és kinyújtottam rá a nyelvem.
-Haha. Vicces vagy Mad.
-Mint mindig.- mondtam. Aztán kiszálltam a kocsiból és elindultam haza. Már talán a vacsorát készítettem amikor meghallottam, hogy valaki csönget és ajtót nyitottam. Kira volt az, bőrig ázva. Biztos gyalog jött ebben az esős időben, szegény. Gyorsan behívtam és adtam neki egy takarót és csináltam neki egy meleg teát.
-Hát te?- kérdeztem.
-Tudom, hogy utálsz és gyűlölsz engem amiatt amit mondtam, de beszélnünk kell valamiről.