TNSS - Különleges képességűek titkos szolgálata

7.fejezet - Szabadulj ki

Sokáig néztünk farkas szemet a kakas taréjú fickóval, annyira ismerős, de fogalmam sem volt, hogy honnan.

- Áh, Sakura-chan - karolta át a nyakam hátulról Naruto - te még nem is találkoztál a senseijel ugye? - kérdezte egy róka vigyor kíséretében.

- Hogy találkoztak volna te féleszű, amióta tag lett, itt szenved ezzel az idiótával. - jegyezte meg két falat között Deidara röhögve.

- Kit nevezel te idiótának? - sziszegte Sasuke.

- Nyugi már Teme. - vágta hátba Naruto, majd vissza fordult hozzám, hogy újra a nyakamat szorongathassa. - Szóval ő az egyik oktató a cégnél, - magyarázta a szőke. - A legeslegjobb a világon, ugye Teme? - vigyorgott, a feketére, de az elhúzta a száját. - Oh, és neki van a világon a legbaróbb képessége.

- Köszönöm a dicséretet Naruto. - lépett közelebb hozzánk a sensei - Hatake Kakashi vagyok örvendek a viszont látásnak, Sakura.

- Kakashi? - lepődtem meg. Tehát ezért volt ennyire ismerős, csak a fél arcát eltakaró maszk nem stimmel, és persze sokkal idősebb, mint mikor utoljára láttam. Mondjuk nyilván én is idősebb lettem.

- Ti ismeritek egymást? - kérdezte érdeklődve Sasori mögöttem.

- Fogjuk rá. - mosolyodott el Kakashi, majd rám kacsintott.

- Oké, ha már mindenki ismer mindenkit, akkor én elteszem magam holnapra. - szólt közbe Sasuke, majd bevonult a hálóba.

- Ez remek ötlet Teme. - nyújtózott Naruto, majd rám emelte azúr kék tekintetét - Merre van a többi szoba Sakura-chan?

- Az az egy van. - mutattam az egyetlen szobára a házban.

- Akkor te a konyhában aludtál eddig? - kérdezte értetlenkedve Deidara.

- Nem, bent a szobában.

- Huu, akkor te meg Teme? - terült szét egy óriási vigyora az Uzumaki srác arcán.

- Igen, együtt aludtunk. - nem értem mi ebben a nagy dolog. - Ahogy ti is vele fogtok.

- Biztos, hogy nem. - robbant ki a szobából Sasuke.

- Persze, csak magadnak akarod a kis rózsaszínt mi? - kacsintott rá Deidara.

- Nem, de veletek biztos nem alszom egy légtérben. - jelentette ki feszülten a fekete hajú.

Az eddig csendben megbújó Hinata elindult felém, megfogta a kezem, majd átmentünk a szoba falán, aztán az ajtóhoz sétált, majd a zárban lévő kis kulcsot elfordította.

- Eldöntöttem, mi alszunk a szobában Sakura-channal, ti meg ott ahol akartok. - kiabált ki nekik a lány, és mintha kissé dühös lett volna.

- Hinataa, ne csináld, veled akarok aludni, Hinata! - hallatszott Naruto siránkozása kintről.

- Felejtsd el Naruto-kun. - lett teljesen vörös az arca.

- Van valami baj? - léptem kissé közelebb hozzá.

- Nem, nem fontos. - dobta le magát a földre, majd a földön levő párnába fúrta az arcát. - Vagyis, de, nagyon is fontos. - emelte rám könnyektől csillogó levendula íriszeit.

- Én szívesen meghallgatlak. - kuporodtam le mellé a földre törökülésben.

- Tudod, tegnap volt az ötödik évfordulónk, ezzel a szőke pojácával. - a mondat végét kiabálva mondta, gondolom, azt akarta, hogy a szőke pojáca is hallja. - És ő elfelejtette. - gyűlt egyre több könny a lány szemeibe.