TNSS - Különleges képességűek titkos szolgálata

9.fejezet - Érezni

Miután Kakashi leparkolt a nagy hétszemélyes Volvóval, amit Naruto sokszor hangsúlyozott, hogy ez álmai kocsija, és ha a főnök végre engedi majd ő is vezeti fogja, kipattantam belőle, majd az nagy előttem elterülő nagy épületet kezdtem vizslatni.-

 Szóval ez a főhadiszállás? - néztem hátra az éppen kiszálló Narutóra, aki rögvest mögöttem termett, majd egy róka vigyor kíséretében hevesen bólogatni kezdett.

- Igen, nagyon baró hely, majd meglátod. - kacsintott rám, majd a csomagtartóhoz indult, ahol Hinata épp egy nagy utazótáskát próbált kirángatni, nem sok sikerrel. - Hinata, vigyázz ne hogy tönkremenjenek a ramenjeim. - visítozott a szőke.

- Idióta. - jegyezte meg Sasuke, majd a már kihalászott csomagjaival együtt elindult a forgóajtó felé.

Valahogy sejtettem, hogy miután kiakasztottam a hálós incidens után, nem fog nekem segíteni becipekedni, így hát egy vállrándítás után, én is a csomagtartóhoz léptem.

- Segíthetek? - kérdezte Sasori unottan mögülem, majd kikapta a rózsaszín bőröndömet, majd az ő kis táskáját is majd elindult a hotelbe, én pedig szorosan a nyomában próbáltam maradni.

- Saku-chan! - borult Ino a nyakamba, miután túljutottam a forgó ajtón - Annyira hiányoztál. - szipogott, éreztem ahogy a könnyeitől kezd átázni a fehér pólóm a vállamnál.

- Ino, nekem is hiányoztál. - viszonoztam ölelését, majd kissé eltoltam magamtól, mert már kellemetlen volt a nedvesség a vállamon.

- Gyere, menjünk fel beszélgetni a szobámba, addig Sasuke biztosan lesz olyan kedves - itt az épp előttünk elhaladó feketére nézett jég kék íriszeivel - és felviszi a csomagjaidat a szobádba.

- Már miért tennék ilyet? - kérdezte pökhendin a srác, de aztán Ino szó szerint szikárka szóra tekintetébe pillantott, mire nyelt egy kicsit. - Amúgy meg Sasori cipekedik helyette nem? - mutatott a mögöttünk álló vörösre, aki majd meg szakadt a táskám súlyától, basszus meg is felétkeztem róla.

- De te vagy a társa, ugye? - kérdezte csípőre tett kezekkel.

- Semmi gond Ino, felvisszük Sasorival, aztán majd átmegyek. - próbáltam menteni a menthetőt, mielőtt Ino Sasuke nyakának ugrana.

- Jól van - fújta ki a levegőt, majd még egy utolsó dühös pillantással jutalmazta Sasukét. - én is megyek veletek. - villantott óriási mosolyt felém.

***

- És, hogy tetszett a szobád? - érdeklődött miközben lehuppant az ágyára, amint egy lila bolyhos pokróc takart. - Itachival rendeztük be, de ha valami még hiányzok szólj, és beszerzem neked, - magyarázta túlságosan is fellelkesedve. - vagy ha nem tetszik, át alakíthatjuk az egészet.

- Jó lesz így, nagyon tetszik. - mosolyogtam rá, majd végig futtattam szemem Ino szobáján, ami eléggé hasonlított az enyémre, csak itt nem a rózsaszín, hanem a lila szín dominált.

- Ennek örülök, - vigyorgott - de most mesélj milyen volt az az egy hét össze zárva egy nyomorékkal? - döntötte kissé oldalra fejét, s közben kézen fogott, hogy lehúzhasson maga mellé a ágyra.

- Elég vicces volt. - merengtem el kissé. - Voltak nehéz pillanatok, de nagyon élveztem.

- Élvezted? - szaladt fel magasba szemöldöke, majd egy oktávval hangosabban folytatta. - Ugye nem csinált veled semmit az a félkegyelmű, mert akkor esküszöm megölöm.

- De csinált, hiszen kettesben voltunk egy hétig. - vontam meg a vállam, mire barátnőm teljesen elsápadt.

- Megrontották az én édes Saku-chanemet. - meredt rám fakó szemeivel.

- Mi? Dehogyis, nem arra gondoltam, olyan nem történt köztünk, vagy nem pont az amire gondolsz. - magyarázkodtam, miután leesett, mire gondol Ino.

- Akkor valami csak történt? - kapta el az arcom két kezével, majd mélyen a smaragdjaimat kezdte fürkészni. - Ugye nem kényszerített arra, hogy orálisan kielégítsd? - nézett rám komolyan.

- Jóságos Kami-sama, dehogy. - tiltakoztam s közben éreztem ahogy a testemet elönti a forróság. - Várj, az most melyik is? - ráztam meg kissé a fejem.

- Rendben mégsem rontott meg. - sóhajtott megkönnyebbültem, majd elengedte az arcom. - De akkor mesélj mi történt mégis?

- Csak, az úgy volt, hogy Deidara, - kezdtem volna bele, de Ino persze félbe szakított.

- Most akkor a bátyám csinált veled valamit? - akadt ki, majd felpattan az ágyról.

- Nem nem, Sasukének szólt be valamit, a seggéről, erre ő bekattant, én meg azt hittem, hogy meleg, és olyan furcsán érintett, hogy az, nem tudom miért. - kissé oldalra pillantottam barátnőmre, aki ledermedve hallgatta a mondandómat, így hát folytattam- - Aztán mondtam neki, hogy engem nem zavar, meg ilyenek, erre ő kiakadt, és mondta, hogy ő nem az, aztán megcsókolt. - Inónak pedig a mondókám befejeztével kiéghetett az agya, mert csak leesett állal bámult a semmibe. - Szóval ennyi történt.

- Uchiha Sasuke, megcsókolt miután le buziztad? - visított fel miután vissza szált lelke a testébe.

- Igen, de csak azért, hogy bizonyítsa, ő nem meleg. - vontam meg kissé a vállam, mintha nem lenne nagy szám az a csók, pedig nekem igen is nagy volt.

- Persze, gondolod csak azért csókolt meg mert nem hittél neki? - tette keresztbe maga előtt karjait. - Szerintem itt másról lehet szó. - gondolkodott el kissé - Az a felfújt hólyag tuti, hogy sose csókolna meg senkit csak azért, hogy bizonyítsa az igazát, egyszerűen nem érdekelné a dolog, mivel nem érez semmit. - magyarázta komoly tekintettel.

- De most érez, Naruto teája elvette az erőnket, azt mondta reggelig vissza sem fog jönni.

- Tessék? - vonta fel szemöldökét, majd rám meredt. - Sasukénének nincs ereje, és ezt csak most mondod? - lépett közelebb hozzám, majd felhúzott az ágyról és kissé megrázott.

- Nem mintha kérdezted volna.

- De ez egy rettentően fontos információ. - csillantak fel a szemei, s közben gonoszkás mosolyra húzta ajkait. - azonnal szólnom kell Deidarának és Hidannak. - engedett el, majd az ajtóhoz lépve feltépte azt, majd kiviharzott a szobából.

- Deidara tudja. - kiáltottam utána, de ő már bevágta maga után az ajtót.

Fáradtan sóhajtottam, majd Ino után indultam, kíváncsi voltam miért villanyozódott fel annyira, hogy Sasukének nincs most ereje.

- Ezzel kellett volna kezdjél mikor belépsz az ajtón, vagy nem is már mikor a terv a fejetekben volt fel kellett volna hívnod, hát milyen testvére vagy te. - kiáltotta Ino, amit már messziről lehetett hallani, mire az aulába értek ahol tartózkodtak, a lány már a bátyja kabátja gallérjánál fogva rángatta szerencsétlent. - Így nem tudtam rendesen felkészülni.

- Nyugi szöszi, megoldjuk. - mondta biztatás képp a mögötte álló Hidan, aki épp egy drótot tekert fel a karjára.

- Igazad van. - engedte el testvérét a lány, aki ájultan terült el a földön. - Deidara, öt percet adok, hogy össze szedd magad. - rúgott bele a földön fekvőbe. - Nincs sok időnk össze hozni az évszázad szívatását. - dörzsölte össze tenyerét, s közben tűzben égtek a kék íriszeit.