Kosárlabda Démon Hercegnője (Knb Fanfiction)

6.fejezet

Kagami Natsuki szemszöge

A hétvége gyorsan eltelt. Végül Taiga rávett, hogy menjek el velük az edzőmecsükre a Kaijo ellen, ezért a hétfői napot kihagytam a suliból. Nem is bántam. Írtam Satsukinak, hogy dolgom van, mert biztos voltam benne, hogy keresne. Túl hamar belerázódtam ebbe a barátnősdibe. Na mindegy. Elmentem a Serinnel a Kaijohoz, ahol a csapatuk már javában melegített, de igazából úgy gondolták elég csak a félpályán lejátszaniuk a mecset. De Taiga hatására khm..letörte a palánkot... Megkapták az egész pályát. Még az elején befutott a féleszű szöszi is.

-Natsukichi! Örülök, hogy újra látlak!-mondta és már rohant is felém.

-Ha hozzám érsz, nem éled túl.-mondtam neki halál komolyan. Ez megállásra késztette, de ha ez nem tette volna meg a hatását Nii-chan készenlétben volt.

-Gonosz vagy Natsukichi! De örülök, hogy ilyen hamar összefutottunk. Játszunk egy mecs..-nem tudta befejezni mert a kapitánya fejbe dobta egy labdával.-Kasamatsu-senpai ez fájt! Miért csináltad?

-Mert késtél! És mert ne akard felszedni a csajt miközben edzőmecset kéne játszanod.-mondta a kapitány mérgesen.

-Rendben.-mondta szöszi szomorúan.

-Kise-kun.-szólította meg Tetsu.

-Kurokochi te is itt vagy? Nem is vetelek észre. Örülök, hogy találkoztunk.

-Le fogunk győzni.-mondta komolyan Tetsu.

-Állok elébe.-vette komolyan a szöszi.
Végül csak elkezdték a mecset és a végén a Serin győzött. Míg ment a mérkőzés kicsit beszélgettem Rikoval.

-Figyelj Riko.

-Tessék Natsuki?

-Gondolkoztam. És arra jutottam, hogy csatlakozok a Touo kosár csapatához.-mondtam el neki a terveimet.

-Tényleg? Nem gondoltam volna.-mondta hitetlenkedve.

-De szeretnék Taigának is segíteni szóval, ha az segít elmondom az észrevételeimet és az alapján segítheted őket. Meg ha bármi kell csak szólj és segítek. Bármikor kész vagyok ellenük egy mecsre.-mondtam mosolyogva.

-Rendben. Köszönöm.-mondta mosolyogva.

-Tudod, én remélem, hogy ők bajnokok lesznek. Még sokat kell fejlődniük, de már megkezdték az első lépéseket megtenni.-mondtam miközben tovább figyeltem őket.

-Igazad van. Mindenképpen nyerni fogunk.-mondta és felém tartotta az öklét amibe beleöklöztem. Mosolyogva figyeltük végig a mecset. Miután nyertek Taiga nyakába ugrottam.

-Várj már neked barátod van?-kérdezte Kise felháborodva.

-Idióta...ő az ikertestvérem, ha nem tűnt volna fel.-mondtam hitetlenkedve.

-Akkor megnyugodtam...

-De attól még semmi esélyed.-jelentettem ki határozottan.

-Fenébe. Kurokochi!-rohant sírva az említett felé.

-Felejsd el Kise-kun.-mondta Tetsu és elsétált.

-Miért ilyen gonosz velem mindenki?-kérdezte Kise miközben lelki világa összetört. Ezután elmentünk kajálni egyet. Jól szórakoztunk. Nagyon élveztem ezt a napot a Serinnel. Tényleg jó, ha barátokkal van az ember.

Másnap végül 3 ebédet készítettem, mert nem akartam, hogy megint ne legyen elég a sajátom. Szóval az a 3. annak a baromnak lesz. Beérve a terembe köszöntem a mögöttem ülőknek és leültem a helyemre és hátra fordultam Satsukihoz.