Kosárlabda Démon Hercegnője (Knb Fanfiction)

10.fejezet

Kagami Natsuki szemszöge

Ma van augusztus 2-a péntek és a  születésnapunk drága ikerteetvéremmel Taigaval.
Reggel arra ébredtem, hogy rettenetesen csörög a telefonom korán reggel. Szóval kinyitottam a szemem és a kezembe vettem a telefonomat, ahogy a képernyőre néztem kipatanttak a szemeim hiszen apám neve díszelgett a képernyőn egyből felvettem a készüléket.

-Háló apa. Jó reggelt.-mondtam kicsit félve, hogy miért hívott.

-Natsuki, későn vetted fel.

-Igen apám, éppen aludtam még. Hiszen itt még fél 6 van.-mondtam az egyértelműt.

-Akkor most elnézem, de többször ne forduljon elő.-mondta szigorúan.

-Rendben.

-Szóval azért hívtalak, hogy elmondjam ma este 7 kor együtt vacsorázom veletek egy jó étteremben ott Tokyoban, ezért legyetek elegánsak. Beszélni szeretnék mindkettőtökkel.-mondta apám.

-Rendben.

-A kocsit fél 7-re küldöm majd ők elhoznak.

-Rendben.

-Akkor este az étteremben.-mondta köszönésképpen.

-Igen, akkor este. Szia.-mondtam és le is tette a telefont. Én hátra dőltem az ágyamon és a fejembe húztam a párnát amibe beleüvöltöttem.-Francba már! Akkor most már tényleg el kell mondanom a bátyámnak.

Felkeltem az ágyból és nem érdekelve, hogy még korán van átbaktatam drága testvéremhez. Ahogy beléptem az ágya elé mentem és ráugrottam.

-Jó reggelt Nii-chan! Boldog 16. születésnapot!-mondtam neki, de valahogy nem stimmelt a létszám. Ekkor a takaró alól két fej bukkant elő. Az egyik Taigaé, a másik Tetsué.-Ó bocsánat Tetsu, nem tudtam, hogy itt aludtál.

-Natsuki! Mégis mennyi az idő?-kérdezte hitetlenkedve bátyám, aki nem reagálta le, hogy Tetsu is az ágyában van.

-Hajnali fél 6. Miért?

-És mégis miért keltetél fel ilyen korán?

-Mert engem is felkeltetek.-mondtam.-Apa hívott.

-Mit akart?-kérdezte kicsit idegesen.

-Vacsorázni fog velünk ma este. Fél 7-re jön értünk a kocsi. És ki kell csípni magunkat.-mondtam kicsit lehangoltan.

-Francba már! Nem tudott volna másik napot választani?

-Úgy látszik a szülinapunkon zargat. Biztos úgy érzi kötelesége személyesen felköszönteni minket.-mondtam és rendesen leültem az ágya szélére.

-Ch...Ilyenkor bezzeg fel tud hívni.-mondta dühösen.

-Nyugi Taiga nem kell sokat vele lennünk csak pár óra.-mondtam majd hozzátetem szinte meg se szólalva.-Utána meg nekem szinte mindig.

-Mindegy. Ez van.-mondta Taiga.

-Ha már felkeltem megyek csinálok reggelit, ti pihenjetek csak vagy akármit amit szeretnétek.-mondtam és rájuk kacsintotam. Tetsu elpirult.-Majd szólok, ha kész.

-Várj már Natsuki!-mondta Taiga és kikelt egy száll boxerben az ágyból. Majd magához ölelt.-Boldog szülinapot!

-Neked is Nii-chan!-mondtam és visszaöleltem.-Na de tényleg hagylak titeket. Jó szórakozást! Tedd boldoggá a szülinapost Tetsu!

Tetsu szinte még jobban elvörösödöt, de bólintott. Én mosolyogva léptem ki az ajtón és csuktam be azt magam mögött. Kimentem a konyhába a telefonommal és úgy döntöttem hagyok nekik időt a kis szerelmeskedésükhöz szóval kicsit zenét hallgattam közben pedig a telefonomat nyomkodtam. Örülök, hogy nyári szünet van legalább nincs suli. De hogyan mondhatnám el Taigának a dolgokat. Nem akarom elrontani a napot ezzel, talán az este ha haza értünk, akkor úgy is már el van rontva hála apának. Na de úgy gondoltam idő van, szóval neki álltam a reggelinek. Egy fél óra alatt kész lettem vele. Szóval halkan közelebb mentem a szobájához és halgatóztam picit. Nem hallottam igazán semmit csak beszélgetés foszlányt, szóval kopogtam.