M.E.D.I.C.A.L

/IX. Isaac/

- "És majd átnézem a szoros időbeosztásom, hátha beférsz valahová." Hát te fixen be szeretnél férni egy-két helyre - röhögött fel hangosan a hátam mögött Oliver.
- Hé, ez privát dolog! De szemét vagy már! - vágtam hozzá egy párnát, majd mikor csak még inkább nevetett, egy vastag könyvet is.
- Aú! Collarbone franguntur!
- Nem, nincs kulcscsonttörésed, Oliver. És ez még csak nem is volt helyes a "latinika grammata" szerint. (Szerk.: kulcscsonttörés, latin nyelvtan) - szóltam vissza egy lemondó sóhaj kíséretében - Jézusom, mennyi ideje állsz mögöttem?
- Elég régóta ahhoz, hogy levágjam, randira akartad hívni, csak beijedtél - vigyorgott rám ezer Wattos mosolyával, majd mintha mi sem történt volna, folytatta - Ó, hoztam neked mackósajtot, tudom, hogy szereted.
- Nem állt szándékomban randira hívni - nevettem - Nem szokásom randizni. De mondd, hogy hagymásat vettél!
- Bocs, csak baconös volt - kezdte kipakolni a szatyra tartalmát az asztalra.
- Ma tényleg semmi nem akar összejönni nekem - temettem kezeimbe az arcom, majd halkan nevetve folytattam - Gyűlölöm a bacönt.
- Tudom, azért vettem ilyet. De komolyan mondom, tragédia, hogy neked semmi nem jön össze az életben... Se a randi, se a sajt...
- Hányszor mondjam, hogy nem randi? Mellesleg te is ott leszel, csak hogy tudd!
Oliver csak nevetett egy nagyot.
- Komolyan beszélek - álltam fel. Lassan a pulthoz somfordáltam, felkaptam a tejfölt és a mackósajtot, majd a nyitott hűtőbe pakoltam.
- Mi? - nyögte.
- Mi az, hogy mi, te villasi parasztgyerek? - csaptam röhögve tarkón - Azt mondjuk, "tessék?".
- Pardon, ha nem felelt volna meg a "vidéki" nyelvezetem a trentoni seggednek - felült a márványpultra, kibontott egy dobozos-szívószálas narancslevet, majd azt szürcsölve, szemét forgatva ismételte meg magát - Tessék?
- Te is ott leszel. Találkoznunk kell Kollal, meg kell beszélnünk... egyet s mást.
- De velünk nem találkozna.
- Tudom, de mint kiderült, Hylandékkel szorosan tartja a kapcsolatot. Múlt hétfőn is együtt kajáltak. Szóval, ha elmegyünk velük, s megkérjük őket, hívják meg Parkeréket...
A barátom szemei tágra nyíltak a felismeréstől.
- A... Óh, te számító dög - nevette megrökönyödve - Nem gondolod, hogy ez egy kicsit már a kihasználás kategória?
- Nem, én csak... - ajtócsapódás.
- Ah, meg lehet dögleni a hőségben, kisfiam - lépett belül Harry a küszöbön.
- Apu, már itthon? Na és apát merre hagytad? - így Oliver.
- Ó, még beáll az autóval - így a férfi, majd a fogas alatti cipőtartó mélyére süllyesztette surranóit - Mizu, srácok? - egy pillanat alatt mögénk került, csókot nyomott Oliver feje búbjára, nekem pedig összekócolta a hajam.
Mi tagadás, Harry igazán közvetlen típus, amivel nem is lenne problémám... ha a sráccal nem csak tíz év lenne köztünk.
Oliver egyszer már elmagyarázta, hogy is történt ez az egész dolog.
A másik apja, Josh, huszonhároméves, egyetemről-frissen-kikerült, ambíciózus férfi volt. Hamar lehetősége nyílt tudását s szakértelmét kamatoztatni mint építészmérnök, létrehozta saját vállalkozását, mely egy év alatt az Egyesült Államok negyedik legkeresettebb építkezési vállalatává nőtte ki magát.
Hat év után kezdte megunni a körforgást. Pirkadat. Meeting. Interaktív tervrajzok átjavítása. Annak a bizonyos lusta alkalmazottnak a leszidása. Annak a bizonyos lusta alkalmazottnak kipenderítéssel való fenyegetése. Ebédszünet. Meeting. Meeting közben mosdóba szaladás. Mosdóba szaladáskor az ingén éktelenkedő, mellesleg ebéd által okozott folt észrevétele. Megrökönyödés a folton. Folt alapos szemügyrevétele, vizsgálata. Folt dörzsölése puszta kézzel. Folt dörzsölése vízzel, szappannal. Szappanos víz által okozott mégnagyobb folt észrevétele. Néhány prostituáltra és ürülékre vonatkozó megjegyzés, amit mrs. Scott biztosan nem hagyott volna szó nélkül. Visszatérés a meetingre. Szürkület.
Úgy érezte, valami hiányzik az életéből. Valami, ami felpezsdíti szürke hétköznapjait, feltölti energiával. Egy éjjel nappali kisbolt nyitvatartásával szinkronban bömbölő, egész hadsereg étvágyával rendelkező csecsemő? Pont tökéletes erre a kikapcsoló célra! (Az átlagos emberek inkább kutyát vesznek, de hát Josh nem volt þul átlagosnak mondható gondolkodás terén.)
Így hát Josh Scott szingli apajelöltként örökbefogadásra jelentkezett, majd alaposan le is vágott egy kisebb cinnadrattát, mikor kiderült: nem kaphatja meg ott, helyben, csettintésre az olyannyira áhított babát, mint az ATM-ből a készpénzt.
"Még csak felesége sincs!" - vágták a képébe - "Egyedülállóként várhat erre! Nem túl sokat, de azért ne álljon addig fél lábon...!"
Mi az, hogy egy asszonyon múlik a gyerek? Ha tudná, hogyan kell fogni egyet, már fogott volna. Mármint asszonyt. Ha gyereket fogott volna, már pedofíliával ülné a hetedik-nyolcadik évét a böriben. Az meg ugye nem olyan kellemes.
Szóval főhősünk, Josh, immár huszonkilencévesen, változatlanul befásultan dolgozott, mikoris szülni ment a belső tervező-dizájnere.
Sürgősen és haladéktalanul ember kellett.
Álláshirdetések, reklámok, mind hiába, míg egy nap a megüresedett női pozícióra... férfi jelentkezett.
Nagyot röhögött a jelentkezési lapon, pont azelőtt, hogy az ember meghallgatásra jött volna.
- Belső dizájner? Hót ziher, hogy buz...
- A 'meleg' kifejezést preferálom, köszönöm - szólt az épp a terembe lépő férfi. Elnézést: az épp a terembe lépő jóképű, magas, alig tizennyolcéves férfi eltéveszthetetlenül finom illattal s ízléssel.
Josh valahogy szégyent és apró félelmet érzett, nehogy beperelje itt még a buz... meleg a céget nemi identitáskülönbségen alapuló jog- és oktalan diszkriminációval, úgyhogy felvette a csávót.
Aztán azon kapta magát, hogy kollégáit javítja ki egy-egy "buzizás" után, hogy az illető a meleg kifejezést preferálja, és ez mással szemben is így lenne illendő.
Aztán azon kapta magát, hogy ő meg azt az illetőt preferálja.
Ahogy állt a barátságos megállapodás egy kis kollégák-közti versenyre, mindig megpróbáltak egymás fölé kerekedni.
Aztán már nem csak ilyen értelemben kerekedtek egymás felé, illetve nem a megállapodás volt az egyetlen, ami állt...
Sacc per kábé egy év virágzó kapcsolat után Josh egy reggel telefonhívást kapott: ha tíz percen belül az örökbedogadó központban van, megkapja az áhított gyermeket.
Josh tíz percéből nyolc a Harryvel való megbeszéléssel ment el: ő akarja ezt? Ilyen fiatalon hajlandó elköteleződni egy család mellett? Bevállalja ezt vele mint társa?
Hát, bevállalta.
Arról viszont szó nem volt, hogy csecsemő helyett egy kilencéves fiúcskát kapnak. Harry és a kis Oliver között így csupán tíz év volt, ami néha generációs szakadéknak, néha pedig bosszantóan kevésnek bizonyult.
Jelen esetben a második.
Az én családomnak, sajnos vagy nem sajnos, nincs ilyen romantikus története.
A szüleim tizen-egynéhányéves koromban elváltak, egészen pontosan a nem-túl-édes-édesapám jól ott- és helybenhagyott engem, a nővéremet, Rebeccát meg az anyut.
Innen a szokásos klisé-történet: anyu újraházasodik, közös gyermek születik (hohó, de nem egy s nem is kettő, mindjárt három), az eredeti, gyárigyerek(ek) meg elhanyagolva.
Anyu, "apu" robotol. Becca ösztöndíjat kap Európába, elköltözik, hátrahagy bennünket. "Egy éhes szájjal kevesebb" - állította, és igaza is volt.
Immár két éve nem hallottam felőle a szokásos évi egy telefonhíváson kívül, a születésnapomon.
Én a húgaimnak élek: a nyolcéves Nournak és Nadiának, illetve a kétéves Hawának.
De ez így van rendjén.
Gondolatmenetemből egy, a meztelen bokámnak nyomódó nedves orr szakított ki, minek következtében Harrynek ugrottam.
- Elio, helyedre! - utasította Oliver a dobermannt.
Kezemet a szívemre téve pihegtem.
- Azt mondtad, a kertben van megkötve - óvatos pillantással kísértem a távolodó vérebet.
- Kert, konyha, nem ugyanaz? - legyintett a barátom.
A kutya még utoljára rámvetett egy gyanakvó pillantást - minek hatására kellőképp felállt a hátamon a szőr - , majd a fekhelyére gömbölyödött.
Gyűlölöm a kutyákat, de ez kölcsönös. Sose ápoltam túl meghitt barátságot semmilyen alacsonyabb értelmi szintű élőlénnyel, értem itt az állatokat. Oliver a szabályt erősítő kivétel.
Végül Josh is megérkezett. Átizzadt zakóját levéve a kis előszobában fekvő kutyához lépett, eszeveszett simogatásba kezdett.
- A kutya nem lakásba való - dörmögtem az orrom alá, de a férfi sajnos így is meghallotta.
- Hallottad, Elio? A kutya nem való lakásba... Mekkora szerencse, hogy te nem kutya vagy, hanem apuci egyetlen szerelmetes csillagvirágszála! - itt egy puszit nyomott az állat feje búbjára, mire Harry már csak a szemét forgatta - Jó fiúúúú...
Felállt, megigazította ingjét s nyakkendőjét.
- Sziasztok! Mi jót csináltatok ma? - ő is a konyhába sietett közénk, rögtön le is főzött egy adag kávét.
- Hát, igazából... - gondolkodott Oliver.
- Egész nap itthon voltatok? - döbbent meg Josh.
- Eszeteknél vagytok? - replikázott Harry, miközben egy pohár fehérborral koccintott párja kávéscsészéjével - Gyerekek, július harmadika van, este hat. Holnap van a függetlenség napja, már minden árus felállította a standját, illetve a vidámpark is ingyenesen van nyitva ma, holnap és holnapután! Ti meg itthon hesszeltek?
- Jórészt, igen - bólogattam, mire Josh már nyaklevesre emelte szabad kezét, de még időben ráeszmélt, hogy nem a sajátja vagyok.
Messze földön híres Oliver apjának tockos-technikája, de nem akartam személyesen is megtapasztalni. Rám épp elegendő hatással bírtak a róla keringő családi anekdoták is.
- Mmm - Josh kedélyei mindjárt lecsillapodtak, amint belekortyolt a fekete nedűbe - Az irodai kávénak csúfolt lötty után felüdülés az itthoni latte.
- Visszatérve a tárgyra, srácok, nem akarunk titeket ma itthon látni! Se holnap. Szórakozzatok egy kicsit, lazítsatok! Aztán, tudjátok, ha akad valami jó nő...
- Harry, ne adj nekik ötleteket, nagyon kérlek - így Josh.
- ... akkor nyugodtan hazahozhatjátok jakuzzizni, vagy akár...
- Harry!
- Igen?
- Harry! - Josh összepréselt ajkakkal mutatott rám és Oliverre.
- Ó, elnézést. Ha akad valami jó nő vagy srác, akkor...
- Harry! - rivalltunk rá, mostmár hárman, mire a férfi sértődötten a borába kortyolt.
- Azt nem mondtam, hogy kinek hozzátok haza... - suttogta felhúzott szemöldökkel a poharába.
- Megőrjít - mondta Josh halántékát masszírozva, és mintegy végszó gyanánt elvette párja kezéből a borospoharat, majd meghúzta tartalmát Harry heves tiltakozását figyelembe se véve - Nyaljátok ki magatokat, fél órát kaptok meg a kocsit.