3. Fejezet

325 9 0
                                    

Szept. 10.

Reggel arra keltem, hogy Ginny ORDÍT.
- HERMONE!! ELFOGSZ KÉSNI!! MINDGYÁRT KEZDŐDIK AZ ELSŐ ÓRA!
- Mi van??
Kérdeztem, majd kugrottam az ágyból, és villám gyorsan felöltöztem.
- Hoztam neked két szelet pirítóst. Edd meg lefelé menet.
Mondta, majd elindultunk lefelé a lépcsőn. Egy idő után ketté váltak Ginnyvel az útjaink, én mentem dubla bájitaltan ra, ő pedig Mugli ismeretre.
Egyépként tudom, hogy elég rég írtam, ugyanis ez már a második hét közepe a Roxfortban, de nagyon elfoglalt voltam. Igazából nem nagyon törént semmi érdekes ebben a másfél hétben.
Most léptem be a terembe. Harry és Ron már ott voltak, így hárman leültünk egy asztalhoz.
Ma is egy bájitalat kellett csinálnunk, és Harryé lett a legjobb. Nem tudom hogyan csinálja, mert elvileg ugyanolyan a könyvünk. Vagy....?
Az övé itteni könyv. Lehet, hogy más van beleírva?
Majd a szünetben Megkérdezem.

Vége az órának. Oda megyek Harryhez.
- Harry!
- Igen?
Kérdezett vissza.
- Neked itteni könyved van, nem?
- Igen, mért kérded?
Kérdezte.
- Neked más van beleírva, mint a többibe?
Kilyé volt ez a könyv?
Kérdeztem egy szuszra.
- Valamilyen Félvér hercegé, és néhány dolgot kilyavított a könyvben.
Mondta. Csodáltam, hogy rögtön elmondta.
- Megnézhetem?
Kérdeztem meg tőle.
- Aha, mondta és felém nyújtotta a könyvet.
A könyv belsejében ez állt:
Ez a könyv a Félvér herceg tulajdona!

- Vajon kié lehetett?
Tettem fel a kérdést.
- Nem tudom, de jó tanácsokat ad.
Vigyorodott el Harry.
- Szerintem le kéne adnod, nem biztos, hogy jó ha nálad van.
Mondtam neki.
- Jajj, nyugi már Hermione. Ne nézd mindíg mindenben a rosszat.
Nézett rám mogorván Ron.
- Most el kel mennem a...
- A könyvtárba.
Fejezték be a mondatomat a fiúk.
- Tudjuk.
Tették hozzá, és széles vigyor jelent meg az arcukon.
- Majd az órán találkozunk!
Mondtam, majd a könyvtár felé vettem az irányt.
Egész szünetben a könyvtárban kutattam, beleolvastam rengeteg könyvbe, de sehol sem írtak, az a bizonyos Félvér hercegről.
Az olvasásból a szünet végét jelző csengő ébresztett ki. Én erre kirohantam a könyvtárból, és a bájitaltanterem felé vettem az irányt.
- Á, Mrs. Granger, már csak magát vártuk. Kérem üljön le.
Mondta, Lumpstluck miután beléptem a terembe. Leültem Harry és Ron mellé.
- Na? Találtál valamit?
Kérdezte Ron.
- Nem, semmit.
Válaszoltam.

A további órákon nem igazán figyeltem...
Azon gondolkodtam, hogy ki lehet az a félvér herceg...
Az biztos, hogy félvér. Nem lehet arnyvérű, benne van a nevében. Fogalmam sincs kilehetett ő...
Este biztos elmondom Ginnynek.
Persze csak akkor ha nincs ott az a két liba...
Meg persze, néha elkalandoztam...
Most megyünk vacsorázni a klubbhejségből.
Harry ezen a héten többször is mellém ült. Nagyon örülök neki. :)))))
Szép lassan megvacsoráztunk, majd visszamentünk a klubbhejségbe.
Elköszöntünk a fiúktól, majd felmentünk a hálókörletünkbe Ginnyvel.
- Szerintem beszélned kéne vele...
Szólalt meg Ginny miután becsukta az ajtót, és megbizonyosodott róla, hogy nincs itt senki.
- De hát kivel?
Kérdeztem vissza.
- Hát Harryvel!
Nem láttad, hogy néz rád
Kérdezett vissza.
- Hogy?
- Szerelmesen...
Válaszolta barátnőm, nagyon artikulálva, és gesztikulálva.
Erre kitört belőlem a nevetés.
- Majd talán... Egyszer.... Beszélek vele...
Mondtam még mindíg nevetve.
Szép lassan lenyugodtam, és rátértem a lényegre:
- Harrynek a tankönyve iskolai könyv, és valamilyen félvér hercegé volt. Néhány dolgot átírt a könyvben, ami tényleg segített Harrynek.
Én kutattam a könyvtárban, de nyilván nem tudom elolvasni az összes könyvet. Segítenél?
- Hát persze válaszolta a barátnőm.
Ez után nem esett több szó a könyvről.
Inkább a fiúkról beszélgettünk, és még aaaa........
Nem, csak a fiúkról beszélgettünk. :))))
Egy idő után elmentünk letusolni és fogatmosni, majd bebújtunk az ágyba, és még beszélgettünk egy kicsit, majd elnyomott az álom.....

Sziasztok!
Meg hoztam a kövi részt. Remélem tetszett. Igyekszem, minél hamarabb hozni a következőt😉👍
Puszi:Lau😘

Harry Potter & Hermione GrangerTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang