/BNHA/ Senki Nem Állhat Közénk ⚡[BEFEJEZETT]⚡

2.évad 14.rész

-Azt hiszed....,hogy egy sajnálom mindent rendbe hoz? Hé?!

- Nem! Tudom, hogy amit tettem az megbocsáthatatlan, de értsd meg nem tehettem mást.

-De igen! Tehettél volna mást!

-Makusa!

- Ne Makusázz itt nekem! Haragszom rád!

- Most szerepet cseréltünk vagy mi van? ~kérdeztem.

- Úgy látszik! ~ezzel fel indúlt az emeletre, de nekem jött egy kicsit a vállával.

- Ajj, ez nehezebb lesz mint gondoltam. ~ fel mentem a szobámba és az ágyamon feküdve gondolkoztam.

~kop-kop ~ kopogtat valaki az ajtón.

-Tessék!

- Szia fiam! ~ jött be apu a szobámba.

- Szia! ~köszöntem, és leült mellém az ágyra.

- Szóval ~rá néztem. -mesélj.
Mi történt tegnap amiért hulla részegen, hajnalban jöttél haza.

- Ez hosszú! ~ mondtam reménykedve, hátha így nem kell elmondanom.

- Van időm! ~ mondta egy fél mosollyal a száján.

- Szóval.... tegnap elmentünk Kirasáékhoz felelsz vagy merszezni.
A játékkal nem volt semmi baj, addig..~elcsuklott a hangom.

- Igen? ~ kérdezte.

- Addig, amíg Makusa meg nem csókolta Nanamit.

- Ajj fiam! És utána mi tőrtént?

- Neki mentem Makusának ~mondtam, majd rá néztem.

- Igen, folytasd.

- Nala megvédte Makusát, én meg fogtam magam és leléptem.
Majd az egyik kocsmába beülve berúgtam. Utána már minden kiesett.

- Értem! ~ mondta. - De ezt mindenképp beszéld meg a testvéreddel.

- Próbáltam! ~ mondtam.

- Na és mit mondott?

- Hogy haragszik, és hogy egy sajnálom nem elég. ~ mondtam szomorúan.

- Majd idővel megnyugszik! ~ mondata egy biztató mosollyal az arcán.

- Apa!

- Igen?

- Köszönöm! ~ mondtam. Ezzel apu meg is ölelt.

- Szívesen fiam. ~mondat. - és a lánnyal is próbáld ezt megbeszélni!

- Oké! ~ezzel ki is ment a szobámból.

~Time Skip~

Este vacsoránál Makuda hozzám se szólt. Szegény anyu meg nem értette, hogy mi bajunk. ~Ezt akkor is meg kell beszélnem Makusával.~

~Kop-Kop~

- Gyere! ~ mondta.

Makusa szemszög.:

Sasha két sörrel a kezében jött be a szobámba.

- Tessék! ~ nyújtsa felém az italt amit el is fogadtam.

Kimentünk a teraszomra és kortyolgattunk a keserű italt.

- Mit akarsz? ~ tértem a lényegre.

- Beszélgetni! ~ mondta.

-De én veled meg nem akarok! ~mondtam.

- Makusa! ~ Nem néztem rá! - Makusaaaaaaa.........látom, hogy mosolyogsz. ~mondta, és oldalba bökött.

- Jól van már naaaa ~ mondtam.

- Nem haragszom. ~ böktem vissza.

- Akkor jó! ~mondta megkönnyebbűlve.
- Akkor nincs harag?

- Nincs! ~mondtam és szorosan megölelt. Nem is haragudtam igazán Sashará, csak azt akartam, hogy lássa be hogy hiányzott. Na meg, vicces volt ahogy kétségbe esetten próbál velem kibékülni.

Sasha szemszög.:

Na már itt vagyok a szobámban, az ágyamon fekszem, és azon gondolkodom hogy Nanamival, hogyan fogom ezt megbeszélni.

2020/10/29