/BNHA/ Senki Nem Állhat Közénk ⚡[BEFEJEZETT]⚡

14.rész

Todoroki....kuné én....~ folytatta volna mondatát de én félbe szakítottam.

- Midorya....sajnálom..~ mondtam majd lehajtottam a fejem.

- Mit sajnálsz Todoroki-kun? ~ kérdezte a fiú

- Azt, hogy tegnap Urarakáéknál olyan kellemetlen helyzetbe hoztalak. ~ mondtam szomorúan.

- Semmi baj Todoroki-kun. ~ mondta a fiú

- Mond Midorya....te.....utálsz engem? ~ tettem fel szomorúan a kérdésemet.

- Todoroki-kun.....én....én ~ folytatta volna mondatét de én félbe szakítottam.

-Mido.......~ folytattam volna de Midorya szavamba vágott.

- Hagyd hogy befejezzem! Todoroki-kun (Mido közelebb jött hözzám)én is szeretlek.

-..........? ~ Néztem rá értetlenkedve.

- Már tegnap elakartam mondani, csak mindig félbe szakítottál. Elmondom még egyszer ha nem hallottad. Todoroki Shoto én szerelmes vagyok beléd. ~ Mondta Midorya, majd felvette a paradicsom cosplay formát.
Közelebb léptem és én is így tettem, majd szorosan magamhoz öleltem amit ő is viszonzott.

- Midorya.....te most a világ legboldogabb emberévé tettél. ~ mondtam, majd megfogtam az állát végig simítottam alsó ajkán, és leheltem rá egy csókot. Midorya egyből viszonozta, ajkaink össze fortak.

Mikor nyelvével minden zugot bebarangolt a számban, és én is az övében, levegő hiány miatt elváltunk egymástól. Hiszen a levegő nagy úr.

- Todoroki Shoto ! Leszel a pasim? ~ kérdezte tőlem halkan Mido.

- igen Mido leszek a pasid! Nagyon szeretlek! ~ mondtam majd ajkaink megint össze fortak. Levegő hiány miadt megint elváltünk egymástól.

Midorya Izuku szemszögből.:

Végre.
Végre ki tudtam mondani amit akartam.
Végre a szempbe mondhattam, hogy mennyire szeretem.
Nagyon sokáig, csak egymás karjaiban voltunk, és néha-néha lopva adtunk egymásnak egy-egy csókot, majd a kanapén ülve, pontosabban. Én újdonsült barátom vállán pihentettem a fejem, míg az ő keze a derekamon pihent.
Ennél csodásabb, már nem is lehetett volna napunk.
Nem akartam, hogy vége legyen, de sajnos semmi nem tart örökké.

Todoroki Shoto szemszög.:

Végre tudom, hogy mi érez Midorya, és most jelenleg, én vagyok a legboldogabb, hiszen az a személy akit a legjobban szeretek, mostmár az enyém, hiszen ő is viszont szeret, engem.
Ez csak is valami csoda lehet.
Néha-néha bele-bele csipkedtem az arcomba, hogy nem álmodom-e de mindig arra a következtetésre jutottam, hogy ez igen is a valóság.
Tény és való, hogy nehéz felfogni azt, hogy a szerelmem végre az enyém.
Nagyon örülök, hogy Midorya bevalotta nekem az érzéseit, de az kicsit aggaszt, hogy nem hagytam tegnap érvényesülni.
Ha hagytam volna, hogy elmondja, akkor talán, már tegnap, össze jöhettünk volna.
De az a lényeg, hogy mostmár együtt vagyunk, és minden tökéletes.

Éppen össze bújva néztünk egy filmet.
Nem mellesleg, egyeltekén nem érdekelt a film, hiszem barátom, zöld hajkoronájával játszadoztam a szabad kezemmel.
De sajnos, semmi nem tart örökké, így ez a pillanat sem.

Kb úgy 2 óra hossza múlva,.kaptunk egy sms-t, hogy ma még mennyünk vissza a koliba.
Úgyhogy, sajnos haza kell mennem össze pakolni a cuccaimat. Nagyon szomorú vagyok hiszen csak most jöttünk össze Mido val de máris itt kell hagynom.
Elbúcsúztam szerelmemtől majd haza mentem.

Mikor be értem a lakásba egy nem várt személy űlt, a nappaliban az apám társaságában és ez nem más volt mint.........

Egy kis izgalom a végére remélem tetsszik! Köszi hogy olvatad.

2019/11/15
Ekkor írtam 😅😅

(Azért csinálom így mert egyszerre szeretnék több részt feltenni, remélem ezért nem utáltok meg😅)