𝐏𝐨𝐤𝐞𝐦𝐛𝐞𝐫 𝐇𝐮𝐠𝐚 (Javítás Alatt)

Előkészületek |30|

New York: Elme, Idő és Tér kő(2012). Morag: Hatalom kő(2014). Asgard: Valóság kő(2013). Vormir: Lélek kő(2014). Ez volt a kövek elhelyezkedése.
6 kő. 3 csapat. 1 dobás. Ez a terv.

Mindenki kapott pár órát, hogy lelkileg felkészüljön a rá váró dolgokra.
Szótlanul álltam a konyha pultnak dőlve egy pohár vizet kortyolgatva. Ha minden jól megy nemsokára viszontlátom, ha nem akkor...

-Hello!-hallottam meg Nebula hangját, mire összerezzenve visszatértem a valóságba.

-Szia.-intettem a sárga parkettát bámulva, miközben a poharamat a pultra helyeztem.

-Beszélni szeretnék veled.-gyűrögette zavartan az ujjait.

-Igen?-erőltettem magamra egy elég furcsa mosolyt.

-Te és az a... Fém kezű férfi a Vormirra mentek, ugye?-kérdezte lesütött szemmel.

-Igen, elvileg. Miért?-néztem rá kicsit feszültebben, nem, mintha eddig nem ütöttem volna már meg az ingerültség szintjét is.

-Apám egyedül jött vissza onnan.-bökte ki kelletlenül.

-Mármint Ga...-kezdtem félve.

-Igen, Gamora nélkül.-szakított félbe-Nem tudom mi történik ott.-lökte el magát a pulttól-De búcsuzz el a szeretteidtől addig, amíg teheted.-nézett a szemembe, majd ott hagyott megfulladni a gondolataimba.

-Király.-suttogtam magam elé és idegesen a hajamba túrtam.

[...]

Fél órával az indulás előtt találtam meg Vasembert, akit a kanapéhoz invitáltam egy beszélgetés erejéig.

-Mr. Stark.-szólaltam meg mielőtt ő tette volna meg-Tudja bármit megtennék azért, hogy visszakapjam a csettintés előtti életem.-sóhajtottam kelletlenül-Hogy újra lássam Pietrot és Petert. Vagy Wandát...

-Hidd el, újra fogod látni őket.-szorította meg a kezem mosolyogva biztatás képpen.

-Ez nem ilyen egyszerű.-éreztem meg a törkömban egy hatalmas fájdalmat, azt a bizoynos "gombócot", ami sírás előtt "keletkezik" a torokban-Beszéltem Nebulával... És nem mondott sok bíztató dolgot azzal a hellyel kapcsolatban.-egy kis szünet után –mialatt rendeztem a légzésem– folytattam-Ha... Hangsúlyozom, ha arra kerülne a sor, hogy valakinek meg kell halnia, nem fogom hagyni, hogy a legjobb barátom-utaltam Buckyra-legyen az.-néztem Vasemberre határozottan.

-Nem, ilyen nem lesz! Senki nem fog meghalni! Ez egy kis kiruccanás lesz!-ezzel inkább próbálta magát meggyőzni, mint engem.

-Bízzunk benne.-biccentettem egy szomorú mosolyt küldve a férfi felé-De, ha, esetleg nem jönnék vissza. HA, ESETLEG.-hangúlyoztam ki, mert azért nem volt a napi teendőim között a halál-Kérem. Kérem mondja meg P...-nem hagyta, hogy befejezzem.

-Ilyen nem lesz!-szólt rám ellentmondást nem tűrő hangon, majd, ahogy kétségbeesett szemeimbe nézett halkan folytatta-Ne tedd ezt. Helyesbítek, nem teheted ezt a Kölyökkel... Meg azzal a Szélvész sráccal.-döntötte fejét a kanapé támlájának.

-Nem szeretném, de, ha...-megint közbe akart vágni-Kérem, hallgasson meg!-emeltem fel frusztráltan a hangom-Mondja meg nekik, hogy sajnálom! Mindent miattuk teszek vagy tettem. Bár erre nem látok esélyt.-mondtam magabiztosan-Legalábbis szeretnék nem látni sok esélyt.-tettem hozzá kétkedve, azonban hirtelen egy szoros ölelésben találtam magam.

-HA, ilyesmi történne.-mondta Vasember szomorúan-Kérlek, mondd el te is ezt Morgannek.-szorította meg a ruhámat.

-Megmondom.-bólintottam aprót mosolyogva-De nem lesz ilyen. Mindketten visszajövünk!-jelentettem ki bátran.

[...]

Az időutazásra készült ruhákban álltunk az úgynevezett időgépen.

-A csapatotok ismert. A feladat ismert. Egyetlen esély. Nem hibázhatunk.-nézett végig rajtunk Steve-Mindenki legyen résen! Mindenki vigyázzon a társára, társaira! Győzni fogunk! Bármi is lesz!... Sok sikert mindenkinek!-biccentett elszántan.

Bucky fel vette maga mellől a müzlis doboz méretűre zsugorított űrhajót, amit még Mordálytól nyúltunk le, majd ajkait összepréselve rám nézett én, pedig csak egy biztató mosolyt küldtem felé. A pillanatot a szóros méreg zsák szakította félbe.

-Egy darabban hozzátok vissza, ugye?-nézett ránk a plüss maci.

-Ja. Igyekszünk!-bólintottam kétkedve.

-Ez nem volt túl meggyőző.-morogta.

-Egy perc múlva találkozunk.-mosolygott ránk Nat'.

Mindenki aktiválta a ruhája sisakját, az időgép is aktiválódott és hirtelen magába szippantotta mindegyikünket.

Megjegyzés: Köszönöm, hogy elolvastad, visszajelzést szívesen fogadok! Remélem tetszett! Bocsánat a helyesírási hibákért.

Mindjárt elérjük a 20k megtekintést, amit NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖK!! vagy hát nem tudom, hogy mindjárt-e... Mindegy! A lényeg az, hogy nagyon szégyenlem magam, hogy ennyien megnézik és utána valószinűleg agykárosodást szenvednek, mert olyan szar, mintha egy 5 éves írta volna, ami elég gáz... És bocsánat, de néha kapok olyan kommenteket, hogy nagyon jó és folytassam... Nekik köszönöm, de szerintem csak sajnálnak, hogy egy 5 évas szintjén leragadt a fogalmazásom (amúgy semmi bajom az 5 évesekkel). De azért nagyon szépen köszönöm azoknak a 19k-t, akik még néha napján idetévednek és sajnálom a hosszabbnál hosszabb kihagyásokat és, hogy ilyet írok, de azért remélem látni némi fejlődést. ♡

2021.03.26.
724 words.