N̺͆i̺͆g̺͆h̺͆t̺͆r̺͆a̺͆i̺͆n̺͆ (Guns N' Roses) Befejezett

20. rész

Ahogy be léptem a szobába köszönni akartam, de ahogy meg láttam az én szeretett férjemet a titkárnőjével kefélni. Megint könnyek gyűltek a szemembe:
-Lia.. -kezdte Crish
-Három percet kaptok, hogy el takarodjatok innen. -fogtam vissza a kiabálásomat.
-Ugyanis?
-UGYANIS EZ AZ ÉN HÁZAM. APÁMÉ VOLT ÉS BE FOGOM ADNI A VÁLÓPERT TE MOCSKOS GYÖKÉR! -ordítottam le a fejét.
-Oké úgyse szerettelek igazán. -mondta majd mind a ketten el kezdtek öltözni. Ugyan azt a mondatot kaptam meg két személytől. Ez nekem nagyon sok volt. Erre haza jött Anna.
-Anya mi a baj?
-Apádat kérdezd. -mondtam a könnyeimet elrejtve. Ki mentem a levegőre. Le ültem a hatalmas dió fa alá és csak sírtam. Nem tudtam el hinni, hogy én vagyok a legszerencsétlenebb
ember a világon. Majd hallottam egy ajtó csapódást és Lara jött ki, addigra Crishék el pucoltak innen:
-Anya mi a baj?
-Apád..
-Mi van apával?
-APÁD MEG CSALT! -kiabáltam akaratomtól függetlenül.
-Micsoda?
-Megcsalt a titkárnőjével.
-Most komolyan??
-Igen.
-Anya nem akarok a múltadon élősködni, de kérdezhetek valamit?
-Persze. -mormogtam.
-Duff McKagan élőben is ugyan olyan jól nézett ki mint a képeken? -ezen ha akartam ha nem nevetnem kellett.
-Sokkal jobban nézett ki mint a képeken, most amikor nem voltam itthon vele találkoztam.
-Anya legközelebb el viszel?
-Lara, már ő se fiatal.
-Hát tudom, de na légysziii. Egyébként Axl-t már ismerem.
-Jaj, a dráma királynő.
-Micsoda? -nevetett.
-Általába ő balhézott mindenen ezért neveztük el dráma királynőnek.
-És milyen volt Los Angeles? -hajtott a fejét a térdre és csillogó szemekkel nézett rám.
-Nagyon szép, de egy nagyon mocskos város, legalábbis akkor az volt. Mostmár nem tudom milyen. Az óta nem jártam arra amióta.. -elhalt a hangom és megint a sírás kerülgetett. Rohadjak meg eddig ennyit szerintem kiskoromba sírtam mint most.
-Slash?
-Igen. -suttogtam.
-Anya láttam, hogy hogy nézett rád. Még mindig szeret.
-Ezt honnan veszed?
-Ez legyen az én titkom.
-Ugyan olyan vagy mint én! -mosolyogtam.
-Örülök is neki. -vigyorodott el.
-De komolyan mondod?
-Hazudnék a saját anyámnak?
-Azt nem hiszem.
-Na látod. De nem tőlem tudod. -mondta majd vissza ment a lakásba. Nem tudtam el hinni, hogy a lányom ugyan olyan lesz mint én. De ez valahogy sehogy se akart nekem összeállni. Vagy talán Slash tényleg érez irántam valamit?