30. rész

133 5 2
                                    

2019 November 2.    14:00

Slash

Tapostam a gáz pedált. Olyan sebességgel mentem amiért nagyon kemény bűntetés járna de nem érdekelt. Lara hívott, hogy mi van náluk, két hete nem beszéltem Liával, de mellé kell állnom és meg kell védenem, ha az a barom bántja. Csikorogva fékeztem és gyorsan be rohantam a házba, de nem találtam senkit. Fel rohantam a lépcsőn és be léptem a szobájába. Ott feküdt az ágyon az arca tiszta ütés nyom volt csak egy pléd volt rajta, de láttam a lábán is az ütés nyomokat. Barna haja össze tapadva hullott a párnára és aludt. Oda mentem hozzá, le ültem az ágy szélére és elkezdtem a fejét simogatni.
-Slash? -suttogta halkan a sírástól.
-Igen itt vagyok, jöttem amint tudtam. -bele kapaszkodott a nyakamba és át ölelt. Én is ugyan ezt tettem vele.
-Meg húzott -suttogta- meghúzott és el ment.
-Semmi baj. Ha megint bántani fog megölöm! -puszilgattam könnyek-től ázott arca minden egyes pontját. Amíg végül el értem a szájához. Óvatosan rá  csóloktam. Bele túrt a hajamba és le húzott az ágyra. Mire fel eszméltem már az ágyon feküdtem és úgy csókoltam tovább, majd mi után el váltak ajkaink ő lehunyta a szemét és oda bújt hozzám.
-Szeretlek. -suttogta alig hallhatóan.
-Én is. -pusziltam meg a homlokát. Simogattam a haját amíg el nem aludt. Ugyan olyan szép volt mint régen, ugyan olyan tüzes volt mint régen. Nem bírtam be telni vele. Azon kaptam magam, hogy nekem is egyre nehezebben marad nyitva a szemem és az egyik legfontosabb emberrel a karjaimban álomra hajtottam a fejem.

N̺͆i̺͆g̺͆h̺͆t̺͆r̺͆a̺͆i̺͆n̺͆ (Guns N' Roses) BefejezettDonde viven las historias. Descúbrelo ahora