N̺͆i̺͆g̺͆h̺͆t̺͆r̺͆a̺͆i̺͆n̺͆ (Guns N' Roses) Befejezett

24. rész

Ahogy Meegan elment én csak le feküdtem a fűbe és bámultam a csillagos eget.
-Apa valami baj van? -hallottam Cash a kisebb fiam hangját.
-Semmi baj sincs.
-Biztos? -ült le mellém.
-Aha.
-Londontól hallottam, hogy mi volt Lara anyja meg közted.
-Nagyon jó. -forgattam meg a szemem.
-Milyen volt fiatalon?
-Lia? Gyere megmutatom! -feltápázkodtam a földről és be mentem a fiammal a házba. Megálltam egy szekrény előtt és ki húztam a fiókot. A papírok közt matatva a kezembe akadt a boríték, amiben a 85-89-ig készült képeim vannak Liával. A kedvencem az amikor lementünk a tengerhez fürdeni és bele dobtam ruhástól a vízbe. Azon a képen az a pillanat van el kapva amikor én nagyban röhögök, Lia pedig le ordítja a fejem. Na meg persze, hogy smárolós képeink is vannak nem is egy.
-Nagyon szép lány volt...de akkor miért mentetek szét?
-Mert hülye voltam.
-Miért?
-Mert a háta mögött kavartam valaki mással is.
-Az szép. -bólogatott Chas. -Egyébként kint ül az út padkán.
-Micsoda?
-Kint ül az út padkán és sír.
-Mindjárt jövök! -de már szaladtam is ki a ház elé ahol tényleg Lia ült.
-Miért nem mondtad? -suttogta
-Mit?
-Hogy van valakid. -nézett rám könnytől áztatott szemeivel.
-Lia én...
-Mindegy haza megyek.
-Elviheted a kocsimat.
-Kössz.
-Lia! -vissza húztam a karjánál fogva és megcsókoltam. Közben átadtam neki a kocsi kulcsot és már ment is. Én pedig visszamentem a házba elővettem két Jackit és ki mentem megint az udvarra. Leültem az egyik napozó ágyra az eget bámultam és egyre fogyott a pia. A második üveg felénél már éreztem, hogy forog velem a világ, de lehúztam azt is. Egyre nehezebben tudtam a szememet nyitva tartani és lassan el nyomott az álom.