Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
- És akkor Juniper megkérdezte; "a férje tudja, hogy kínai"? Az egész társaság felvisított persze Kimen kívűl, aki csak felhajtotta a boros pohara tartalmát.
Maximus oldalasan a konyhapultnak dőlve mesélte a tavaly karácsonyi céges vacsorán történteket, míg én befejeztem az utolsó mondatot a beadandómban, melyben Maximus készségesen segédkezett felhasználva ismereteit és az üveg alján maradt whiskeyt.
- Kim? Alkalmazol nőket is?
- Igen, miért ne alkalmaznék? A fiktív történetek telebeszélik az ilyen naív kislányok fejét azzal, hogy a maffia buli és a bandák csak férfiakból állnak. Az igazság az, hogy Kim a legpengébb emberem, mindig őt küldöm amikor valakit vagy valamit el kell rabolni.
- Surranni bárki tud - igyekeztem felpiszkálni, mert kielégítetlenül szomjas voltam a tudásra az ilyen maffiás trükkökkel kapcsolatban.
- Tiéd a terep, mutasd mit tudsz, kis majom - mutatott a pult mögé, ahol tágas hely nyílt a "próbatételre". Nyújtózkodva mély levegőt vettem, mintha átszellemülnék egy kémmé és a lépcső irányába mentem, hogy onnan surranjak. Maximus leoltotta a villanyt és elbújt valamerre, néma csendben várt, hogy surranjak, de előtte a padlón felém csúsztatott egy konyhakést, ami centiméterre pontosan állt meg a lábam előtt.
Szívem hevesen dobogott, valamiféle megfelelési kényszer dübörgött bennem, hogy bizonyítsak a szépen faragott kétajtós szekrénynek, aki néma csendben adta a szituációt, hogy Kimként betörtem a maffiózó házába és elraboljam. Lábujjhegyen lépkedtem a konyhába és közben nyújtott nyakkal igyekeztem kiszúrni Maximus hollétét, mintha a sötétben éles macskalátással bármi is körvonalazódott volna.
- Megvagy cicus - suttogta fülembe Maximus, aki szorosan mögöttem állva egyik kezével derekamat kulcsolta át, míg másik kezével a nyakam előtt tartotta saját konyhakését.
- Ne hidd, hogy könnyű préda vagyok, csak szerencséd volt - suttogtam csalódott hangszínt megütve, mire elengedett és hátat fordítva elsétált, ezzel tervemnek megfelelve, miszerint hátára ráugorva kapom el a grabancát. Három lépést tett mindössze, s már loholtam is utána, majd felpattantam úszókhoz hasonlóan széles hátára és az én konyhakésemet tartottam nyakához, majd fülébe suttogtam. - Megvagy cicus.
- Rossz a taktikád, Magnolia - suttogását halk, gúnyos nevetés kísérte, majd hirtelen maró érintést éreztem csípőm vonalán, ahol a felhúzódott haspóló és a lejjebb csúszott farmerom egy fedetlen bőrsávot hagytak. Maximus lazán ledobott hátáról, majd a falhoz sétált, hogy felkapcsolja a villanyt.
- Te megszúrtál! - kiáltottam rá mikor az oldalamat vizslatva egy négy centis csíkot láttam, melyből csordulva a vér nadrágom anyagába szívódott. A fájdalomhoz égő érzés társult, amit nehezen dolgoztam fel, hisz akármennyire is nem nevezném unalmasnak az életemet, azért, lássuk be, nem minden nap vágnak meg egy konyhakéssel. - Te megszúrtál! - ismételtem magam még mindig a sokk hatása alatt.
