Violet Magic [Yu-Gi-Oh! 5D's ff.]

Lazar megint kavart

– Vagyis... – pontosított gyorsan Satoshi – meg kell akadályoznunk, hogy a lány megszökjön, vagy veszélyes dolgot tegyen! Ha Fudo eszközei nem bizonyulnak elégnek, közbe kell avatkoznunk!

– Ezt elfogadható és teljesíthető feltételnek ítélem – biccentett Ushio egyetértően. – És maga, Lazar-sama?

– Nos, legyen. Engedélyt adok egy rendőrségi ügy részben polgári kézbe helyezésére. Mellesleg, éppen itt lenne az ideje, hogy Fudo Yusei különleges képességére is fény derüljön, nem gondolják? – kérdezte Lazar sejtelmesen mosolyogva.

– Az engedélyt elfogadom – bólintott Ushio. – Viszont a megjegyzést nem tudom értelmezni.

– Mi is lehetne ennél egyértelműbb? – színpadiaskodott Lazar. – Godwin szerint egy sárkány erejét csak egy másik sárkány hívhatja elő. Ezért sem hagytuk közbelépni a rendőrséget annak idején, amikor a még Satellite-i szökevénynek számító Fudo Yusei párbajba fogott a város akkori üdvöskéjével, Jack Atlasszal. Egyikük jele sem aktiválódott volna egészen addig a párbajig. A többi sárkány jele pedig ezt követően mutatkozott meg, mind a többiek jelenlétének és növekvő erejének hála.

– De ha Yusei ereje már megmutatkozott, miről is beszélünk. Kiválasztott volt, ez a képessége.

– Nem – rázta a fejét Lazar. – Yusei-ben az a különleges, hogy megtévesztett minket. Persze, nem szándékosan, hiszen valószínűleg még ő maga sincs tisztában saját lehetőségeivel. De míg a többieknél előbb vagy utóbb megmutatkozott az a plusz, ami különlegességük forrása volt, Fudo pusztán kivételes szellemi eremének és hatalmas tudásának hála jutott el oda, ahol most van.

– Akkor nyilván ez a különleges képessége.

– Ha ezt annak nevezzük, akkor vegyék úgy, hogy én a természetfeletti képességére céloztam! Ugyanis a történelem során eddig a Karmazsin Sárkány által kiválasztott emberek kivétel nélkül bizonyos természetfelettinek nevezhető erővel rendelkeztek. Ez alól Godwin szerint a mostaniak sem lehettek kivételek.

– Mindig csak Godwin – ingatta a fejét a parancsnok. – Mi értelme is van vitánk jelenlegi szakaszának?

– Azt én sem értem – sóhajtotta Ushio.

Kérdőn néztek Lazarra, aki amolyan "tudatlanok" arckifejezéssel illette őket. Higurashi parancsnok ekkor fogta magát és megelégelve a polgármester beszédét a küszöbig baktatott.

– Máris távozik, parancsnok? – érdeklődte Lazar, de hangja neheztelő helyett sokkal inkább elégedetten csengett, arcán ravasz vigyor ült.

– Jobb dolgom is akad, mint a maga sci-fi fantáziáit hallgatnom, Lazar-sama! – jegyezte meg Satoshi, majd kurtán hozzátette. – Már elnézést a kifejezésért! – Azzal a parancsnok fogta magát, és kivonult a folyosóra, majd igyekezett a lehető leghamarabb elhagyni az épületet.

Lazar elégedetten nyugtázta magában, hogy már csak a sokkalta meggyőzhetőbb alparancsnok maradt a szobában, s az, akivel előző nap eredetileg is beszélni akart volna. Ám amikor Satoshi parancsnok értesült szándékáról, miszerint hétfőn meghallgatásra idézte be magához Ushiót, igazán kíváncsivá vált, és követelte, hogy Lazar avassa be, mégis miről óhajt beszélni vele. Mire a polgármester vonakodva megtette azt, a parancsnok önkényesen magát is a megbeszélés részévé tette, mondván, a boszorkány ügye végső soron az ő felelőssége, és ha Ushionak mondandója akad ezzel kapcsolatban, azt az ő jelenlétében tegye. Szerencsére a mai, keddi napon végre megszabadult tőle, s így már nyíltabban avathatta be nem hétköznapi terveibe az alparancsnokot.