Karácsonyi csoda ✔️

A felderítés

Van egy hihetetlen jó tervem Rebeka lebuktatására. Ehhez szükségem lesz a nagyira. Meg Biankára. Meg a csaj szomszédjára. Még szerencse, hogy jóban vagyok vele. Gondolatmenetemet az isteni csengő szakította meg, ami azt jelenti, hogy húzhatok ének óráról. Gyors köszönés után felkerestem.
- Csákány! Kellene egy apró szívesség.
- Mondd!
- Hívd már el Rebekát hozzánk körülbelül 4 órára....
- Sima.
- Még nem fejeztem be! Na. Te amint hazajössz, eszel, majd bemész a nagyihoz, és beszélgetsz vele.....
- De miről?
- Ha mégegyszer félbeszakítasz, én agyonverlek itt és most.
- Jól van akkor. Folytasd.
-Köszönöm. Ott tartottam, hogy a nagyival beszélgetsz. Ezután négy órakor megjelenik a csajod, ami azt jelenti, hogy addigra teát kell főznöm. De nem ez a lényeg. Az a téma, hogy neked ki kell majd jönni hozzám a konyhába, ahol megkapod a sütit és a teát, amit be kell vinned a társalgókhoz. A többi az én dolgom. Vági? Megteszed?
- Megteszem.
- Örök hála bratyó. Szeretlek. - futok órára, mert kémia lesz. Éppen felérek az előadóba, még a tanár előtt, és gyorsan átkukkantottam a jegyzeteimet. Az órán ismét sokat kapartam, majd száguldottam is ki a teremből. Hál istennek ez volt az utolsó órám. Sietve elmentem Kevinért, majd hazamentünk. Otthon beleavattam a dolgába. Elmondta, hogy mi a véleménye a lánnyal kapcsolatban. Hát... Semmi jó.
Gyorsan berobogtam a konyhába, ahol csokis sütit sütöttem, és teát főztem mellé. Amint kiléptem a főzésre alkalmas helyről, Matyi akkor toppan be a bejárati ajtón.
- Szevasz! Minden stimm?
- Szia! Minden rendben. Le van zsírozva minden.
- Király. Akkor átöltözök, és átmegyek a nagyihoz.
- Okéé- kiáltottam utána, majd mentem elrendezni Kevint.

Nem sokkal később hallom, hogy valaki kopogtat. Odatrappolok az ajtóhoz, felveszem a legszélesebb és leghamisabb mosolyom, és a legkedvesebb viselkedésem, majd csodával határos módon nem ő áll az ajtóban.
- Ó. Szia.
- Szia. Emlékszel arra, hogy tesi órán együtt van a két osztály? A tied és az enyém?
- Ohh.... Tényleg. Bocsi. Mit is kell csinálni?
- Páros munkát kaptunk, én hozzád lettem beosztva- vakarja meg a tarkóját zavartan.
- Gyere beljebb. - invitálom be hozzánk.
- Köszönöm. - mosolyog rám.
Ebben a pillanatban lép ki a szobából Kevin, majd odafut hozzám.
- Réka! Ő itt ki? - kérdezi meg az öcsém.
- Jajj... Bocsi. Elfelejtettelek titeket bemutatni egymásnak. Tehát. Ő itt Kevin, az öcsém. - mutatok a picire- ő pedig itt Maximilián.
- Szia, Maxi...mi...lián. - köszön neki.
- Szia. Hívj csak nyugodtan Maximnak. Jó?
- Oké.
Ezután elszaladt. Ketten maradtunk a folyosón, mire zavartan elvezettem a konyhába.
- Kérsz egy kis meleg teát? Vagy esetleg sütit? - kínálom meg.
- Egy kis tea jól esne. Köszönöm. - mosolyog rám. Kitöltöm neki egy csészrébe az italt, majd elkezdtük a tanulást.

Húsz percig tanultunk, majd megjelent a hárpia.... Akarom mondani Rebeka. Bement a szomszédos szobába, a nagyiéhoz, majd megjelent a bátyám a küszöbön.
- Hát te meg ki vagy? - veszi fel a harci pózát, mire én magyarázkodni kezdtem. - Ja. Oké. Hol az a tea és süti?
- Itt van. - nyomtam a kezébe egy jelentőségteljes pillantás erejéig. Ő levágta, hogy mit akarok jelezni, majd egy határozott bólintás kíséretében óvatosan sarkon fordult, majd elment.

Maxximmal hamar befejeztük a munkát, így gyorsan összepakoltam, és kikísértem a kapuig.
- Hát.... Jó volt veled együtt dolgozni. - mosolygok rá.
- Hidd el, veled is. Hé! Nincs kedved egyszer átugrani hozzánk akár egy forrócsokira?
- De. Lenne kedvem. Majd megtárgyaljuk, hogy mikor, te megadod a lakcímed, és már megyek is. Ha neked megfelel.
- Rendben. Benne vagyok. Na de megyek, mert idefagysz. - utal arra, hogy egy szál pólóban nem ajánlott a - 9 fokban állni.
- Oké. Szia!
- Szia. - majd elment. Én meg dideregve tettem meg azt a két métert a kapu és a bejárat között.

- Matyi.... Beszélnünk kell. - jelenti be a nagyi. Ajjaj.... Semmi jót nem sejtek.

Hosszas percek után a bátyám kilép a szobából,majd a mienk felé tart. Hallom, hogy pittyen egyet a telefonja, majd elüvölti magát, majd annyit veszek észre, hogy köd előtte, köd mögötte.
- Nagyi! Mi történt?
- Semmi. Én csak megkérdeztem tőle, hogy mi volt ma a suliban.
- És ezért mindenkire rá kell ijeszteni?
- Jajj... Az nem volt szándékomban.
- Akkor mi miatt szaladt el? - tűnődtem el. És bevillant a percekkel ezelőtti telefon hangja. Rebeka..... Ezzel a gondolattal ott is hagytam a nagyit, majd betrappoltam a szobánkba. Megláttam, hogy a telefon az asztalon van, és mivel tudjuk egymás kódját, így feloldottam. Megnyitottam a messengerét, majd megláttam, hogy mi az utolsó üzenet, amit kapott. Ezt nem fogja megúszni szárazon az a boszorkány....... De előbb a bátyámat kell megtalálnom...... De hol lehet?