Soulmate

Nélküle

-Ááá - kiáltok fel egyszerre Jinnel.
-Taehyung szállj már le rólam összenyomsz! - nyöszörög alattam.
-Hyung ez fáj! Olyan kemény a fejed - felelem fájdalmasan miközben átgördülök Hobira az orromat tapogatva.
-Mmm - nyammog az alattam fekvő - Hadd aludjak még - fordul az oldalára ezzel engem közéjük csúsztatva. Felemelem a fejem, hogy valamennyire kilássak az ablakon. Soha nem szoktam elhúzni a függönyt, hogy a nap sugarai ébresszenek fel így most látom, hogy még teljesen sötét az ég. Még csak hajnal körül járhat az idő így értem, hogy Hoseok miért ilyen álmos.

-Engem ébresztettél azzal, hogy bele állítottad a könyököd a hátamba és te panaszkodsz? - az égve hagyott kislámpám gyenge fénye miatt látom ahogy összeráncolja a szemöldökeit.
-Ha ez vigasztal akkor nekem eltört az orrom - mosolyodom el fájdalmasan, de csak megforgatja a szemeit és a fejét a másik olalra fordítja - Nem direkt estem le az ágyról - mászok közelebb hozzá - Ne haragudj hyung - ölelem át az egyik karommal és lábammal, fejemet a vállának döntve.

-Nem haragszom - motyogja - Csak fáj.
-Sajnálom - kezdem simogatni a sértett területet a hátán mire jólesően sóhajt egyet - Legközelebb majd itt alszom veletek a földön- csak bólint.
-Ne hagyjatok ki engem - szólal meg kómásan Hoseok - Én is szeretnék romantikázni - simul a hátamhoz miközben lábát és karját átveti rajtam és Seokjinen is.
-Bolond vagy Seok - suttogja Jin, de hallom a hangján, hogy félig már alszik.
Hobi erre nem mond semmit, szerintem ő már vissza is aludt.
-Ha hallotta volna biztos azt mondaná, hogy te is az vagy - suttogom Jin vállába, de választ én sem kapok - Jó éjt hyungok - mosolyodom el az álomszuszék barátaimon. Hosszan kifújom a levegőt és lehunyva a szemeim próbálok visszaaludni a két legjobb barátom között.

●●●

-Kicsim - hallom meg anyukám hangját. Résnyire kinyitom a szemeim felkészülve a nap égető fényére, de meglepetésemre sötétség fogad. A függönyöm el van húzva, csak a nyitott ajtó miatt szűrödik be fény a szobámba.
-Jó reggelt - motyogom miközben megdörzsölöm a szemeim és felülve a mellettem álló anyukámra nézek.
-Jó reggelt Taehyung - gugol le mellém, hogy mosolyogva megsimogassa az arcomat. Behunyva szemeim döntöm a fejem a kezébe - A fiúk mesélték, hogy éjszaka leestél az ágyról - kuncog, mire én csak durcásan felhúzom az orromat.

-Ez csak egyszeri eset volt.
-Jin felébredt és észrevette, hogy te még mindig nem tudtál visszaaludni. Ő húzta el a függönyöd, hogy tudj még egy kicsit pihenni. Most sem szerette volna, hogy felkeltselek, de már kész van a reggeli és tudom, hogy csak frissen eszed meg - áll fel és indul az ajtó felé, de útközben elhúzza a függönyeimet. A hirtelen ért erős fény miatt hunyorogni kezdek, ezért kezeim az ablak felé emelve, próbálom valamelyest csökkenteni az engem ért sugarakat.
-Mit csináltál? - takarózom ki amint megszokom a világosságot, hogy feltudjak kelni.
-Tojásrántottát és melegszendicseket. Siess mert elfognak hűlni - mosolyog rám és kilépve a szobámból becsukja maga után az ajtót.

Ásítva felállok a földről és a szekrényemhez sétálok, hogy feltudjak öltözni. Csak kiveszem azt a pólót és nadrágot ami legfelül van és az ágyamra dobom őket amíg leveszem a pizsomám. Gyorsan magamra veszem a már elnyűtt ruhákat és sietek is a többiekhez, hogy ne várakoztassam meg őket annyira.

-Szép reggelt - köszönök belépve a konyhába.
-Jó reggelt Taehyungie - mosolyog Hobi.
-Köszönöm hyung - mondom miközben legajolok, hogy át tudjam karolni az asztalnál ülő Jin vállát.
-Jól aludtál? - kérdezi miközben megpaskolja a kezem.
-Igen - válaszolok elsétálva mögötte, hogy az asztal másik oldalára menjek és leüljek Hobi mellé - Apa már dolgozik? - kérdezem az előttem ülő anyukámat.
-Igen - fogja meg az asztal közepén lévő kancsót, hogy mindenki poharába öntsön a gőzölgő teából - Kapott egy új rendelést amit még a héten be kellene fejeznie. Muszáj volt korán kelnie.