Lily Evans hiába próbál menekülni James Potter elől, ha valaki álnok módon a csillagvizsgáló-toronyba zárja kettejüket.
Sirius Black még sosem nézett úgy Acacia Harrisre, mint a többi lányra. Ha viszont némi ösztönzés után a lány pillantása kellően...
Marlene egy széles ablakpárkányon zokogott. Remus türelmesen simogatta a térdét.
- Lupin, hogy ronthattam el ennyire?
- Marlene, nem a te...
- Végig se mondd. Ki másé lenne? Te megmondtad, hogy hagyjam őket, ehelyett elértem, hogy mindkettőjük szíve összetörjön.
- Marlene...
- Hát milyen barát vagyok én?
Remus szó nélkül magához ölelte a síró lányt. Felült mellé a párkányra, mikor Marlene ahelyett, hogy elengedte volna, belekapaszkodott.
- Nagyszerű barát vagy, McKinnon - duruzsolta Remus. - Te csak jót akartál.
- Lupiiin - hüppögött Marlene.
- Semmi gond, Marlene.
- Van egy zsepid? - nézett fel szipogva a lány.
- Persze, mindjárt találok egyet. - Remus a táskáját is elejtette igyekezetében, de végül sikerrel járt.
- Köszönöm - suttogta Marlene. - Hogy tehettem ezt velük, Lupin? - kezdett volna bele újra, Remus azonban erősen megragadta a vállát.
- Ezt ne kezdd el megint, McKinnon!
- Miért? Az én hibám az egész! - fakadt ki Marlene, és azonnal újabb könnyek jelentek meg a szemében.
- És segítesz bármit bárkin azzal, ha ezen keseregsz? - kérdezte lágyan Remus. - Nem. Hibáztál? Igen. Helyrehoztad? A múltat már nem változtathatod meg, de tanulhatsz belőle, hogy ne kövesd el többet. Érted, amit mondok? - Egészen közel hajolt a lány arcához, tekintetét az övébe fúrta.
- Igen - rebegte Marlene halkan. Elesetten nézte a vele szemben ülő fiút, ajka enyhén elnyílt.
- Remek. - Remus újabb ölelésben részesítette Marlene-t. - Akkor mondom, mi lesz. Ma este leülünk együtt, és végigbeszéljük a két akciónkat. Jó és rossz oldalát egyaránt. Rendben?
Marlene egy darabig csak oldalra hajtott fejjel figyelte Remust.
- Te most randira hívtál engem, Remus Lupin? - kérdezte végül csendesen
- Azt hiszem, tulajdonképpen úgy is hívhatjuk - motyogta a fiú halványan elpirulva.
- Értem - nyugtázta Marlene, még mindig meredten bámulva Remust.
- Jó, felejtsd el, hülye ötlet volt - visszakozott Remus.
- Nem, szerintem csodálatos ötlet - biztosította Marlene, a kezében tartott, ronggyá gyűrt zsebkendővel nagyjából szárazra törölte az arcát. - De én választok helyszínt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Remus Lupin? - Lily hangja hitetlenkedve csengett. - Az a Remus Lupin, akit én is ismerek?
- Igen, az a Remus Lupin, aki a legtöbb lányra rá se mer nézni, aki összerezzen, ha hozzászólnak, akinek az arcát ritkán látod az előtte tartott könyv miatt - darálta Acacia unottan.
