Balerina

~ Wakandai harc ~

Nem lesz könnyű ez, de minden erőmet beleadom, hogy győzünk, akár az életemet is.

Futottam, mint az őrült, majd nekiestem egy űrlénynek. Kivettem a boomerangokat és széttszedtem őket. A bizonyítási vágy, ami mindig is bennem volt. Most esélyem van bizonyítani. Emelett bennem volt a tudatt, ha elbukunk, akkor itt nagy bajok lesznek. Sora szedtem le a kutyákat. Egyet sem hagytam tovább élni. Aztán egyszer azt vettem észre, hogy folyik a vér a ruhámon. Úristen! Ennyire gyilkológép lennék? Ennyire féltem a csapatomat? Úgy látszik igen. Vettem egy mély levegőt és elkezdtem futni. Futottam és futottam, aztán láttam egy kisebb dombot. Tökéletes, gondoltam. Felszaladtam a buckára, majd leugrottam és keresztbe tettem a kezem. A lények hatalmasat repültek. Eldobtam a boomerangokat, majd elővettem a harcot. Az űrkutyák rám üvöltettek, én pedig futni kezdtem, majd egy lendületettel átszalatóztam az egyik kutyát, és leszúrtam. A többit peddig felkaszaboltam. Kapkodva vettem a levegőt. Émelyegni kezdtem, majd a földre estem. A lények kihasználva a gyengeségemet célpontba vettek. Ennyi volt, elbuktam. Nem bírtam felállni. Itt volt a vég. De még mielőtt meghaltam volna, Natasha odasietett hozzám és felvette a harcot a kutyákkal. Csodálva néztem, hogy az Özvegy legyőzi a űrkutyákat. Igazi hős. Miután kivégezte őket, felsegített.

- Jól vagy? - kérdezte.

- Igen, köszönöm - mondta hálásan

- Ugyan! - legyintett - de ezeknek szét rugjuk a seggüket!

- Úgy van ahogy mondod! - mondta és futni kezdtünk

Lassan vagy egy tíz perce megállás nélkül harcoltam. Egy percre megálltam és körülnéztem. Észrevettem, hogy Bucky baj van. Odafutottam. Minden erőmet beleadtam, és az összes űrlényt megöltem, majd felsegítettem Buckyt

- Meg vagy? - kérdeztem aggódva. Komolyan aggódtam érte!

- Igen, köszi - nézett a szemembe - Ha te itt vagy, már nem aggódok, azért, hogy elhagysz

Kérdőn néztem rá, majd olyan történt amire végképp nem számítottam. Buck közelebb lépet hozzám, megfogta az arcom, magához húzott, és megcsókolt, én peddig viszonoztam. Tudom, nem a legjobb idő arra, hogy szerelmeskedjünk, de ez történt. Miután megcsókolt megöleltem.

- Megtisztelsz, hogy... - kezdte, de belevágtam

- Igen, leszek a barátnőd - mosolyogtam őszintén - Most peddig, megyek, és kinyírom az összes kutyát!

- Csak óvatosan, életem - adott egy puszit, majd elrohant

Sóhajtva néztem után. Szeretem. Nagyon. Ezért most megölöm az összes kutyát értünk... Csak is értünk! Na meg a többiekért. Neki futottam újra, majd olyan erővel és lendülettel ugortam fel, hogy száz métert repültek a kutyák. Akkor vagyok a legerősebb ha szerelmes vagyok!

Harcoltam, mindig, egyszerűen nem fogytak el a kutyák! Sehogy sem fogytak! Peddig egyhúzamban, huszat megöletem! Már az utolsó csepp remény is elhagyott, mikor valami megjelent, egy hatalmas fénysugár, és hamarosan három alak rajzolódott ki. Egy férfi volt, egy fa (?) és egy mosómedve (??). Nagyon badass belépőjük volt az biztos.

- Hol van Thanos?! - ordította férfi majd hatalamas villámok csaptak le

Mosolyogva figyeltem. Asszem ezt a csatát megnyertük. Ez az öröm nem tartott sokáig, ugyanis hatalmas földrobolók jöttek elő. Akár egy óriáskerék! Na, ekkor beszartam. Vagy három is jött velem szembe, mikor összecsaptam a kezem, és feltartottam őket. Hatalmas erő kellett. Alig maradt erőm. Minden, de minden erőm beleadtam. Nem sikerült visszalökni őket, ugyanis összeestem. Azt hittem már nem jöhet rosszabb. De ekkor Wanda termett ott. Egy suhíntással elintézte a kerekeket. De... Vízió?!

- Wanda! - ordítottam rá - Vízió?

- Vízió - kapott észbe, de az a hülye női szörny leverte, Víziónak erősítés kell. Wandát otthagytam, annak a tudatában, hogy Natasha és Okoye segít neki. Futottam mint az őrült. Lassan az erdőbe értem, és megtalátam Víziót a Kapitánnyal, odasiettem

- Jól vagytok? - kérdeztem

- Igen - mondták

Ekkor, mintha az idő megált volna. Olyan érzés futott át az agyamon, hogy most aztán szarba vagyunk. Csendben figyeltem. Elővettem a kardom a biztonság kedvéért. Ekkor megérkezett egy lilla lény. Magas volt és emberi alakja volt. Ez volt az álmomba

- Kapitány, ő az - mondta Bruce

Nem kellett sok, mindenki neki futott. Egyesével próbálták leverni őt, sikertelenül. Vízióra és Wandára néztem.

- Feltartom őt - mondta - Vízió, ég veled!

- Veled is Lya - mondta és bicentett

Könnyezve fordultam Thanos felé. Farkasszemet néztünk. Tudta, hogy nem vagyok könnyű préda. A karomat kereszbe raktam, de Thanos se hagyta magát. Az ő kövei és az én erőm. Próbáltam kitartani, de nem tartott két percig a védvonal, és elájultam.

Mikor felkelltem, arra lettem, figyelmes, hogy Thanos már sehol sincs. És a kezem fele elporladt. Bucky a szemem láttára porladt el. A többiek néztem, és ezt mondtam:

- Sajnálom, de ez még nem a vég...

Becsuktam a szemem és porrá lettem. Nem voltam sehol...Lya Benward halott.