Reggel 6 óra múlt, mikor úgy döntöttem, hogy kimegyek enni. Kinyottam a hűtűt, hogy keresek valamit. Volt egy kis meggyes pite. Kivettem a hűtőből és vágtam egy szeletet. Nagyon finom volt a pite, így vágtam még egy szeletet. Már beleharaptam a szeletbe, mikor a valaki megállt mellettem. Először meglepődtem, ugyanis papa volt. Az hittem még alszut, de már rendesen fel volt öltözve.
- Mi történt, papa? - kérdeztem
- Egy férfi téged keres, valami Steve... - mondta
- Rogers... Baj van - sutogttam, majd gyors felpattantam - Köszönöm, papa
- Szívesen drágám! - mosolygott a nagyapám
Kimentem az ajtón, hideg volt. Persze, rövid nadrágban és ujjatlanban, ami egyébként pizsama plusz egy papucs. Nem, nincs hideg, csak hülye vagy, Lya, gondoltam. Lassan sétáltam a férfihoz. Tényleg Steve volt. Gyorsan odafutottam majd megöleltem Stevet, akinek... Szakálla van?!
- Szia Lya! - üdvözölt Steve
- Szia Steve bácsi, csini a szakállad - nevettem
- Ne kritizálj - mondtam mosolyogva
- Bocs, miért jöttél? - kérdeztem
- Baj van. Thanos. Kell neki a hat végtelen kő. Víziót is elakarták kapni.
- Értem, akkor... Segítenem kénne? - kétdeztem
- Jó lenne - szólt Natasha aki a semmiből jött elő szőke hajával
- Szervusz Özvegy - adtam a barátnőmnek egy ökölpacsit
- Szervusz, Lya. Elválalod a segítséget? - kérdezte Natasha
- Naná! Jó buli lesz! - mosolyogtam
- Oké. Kapd össze magad - mondta Steve
- Oké! - kiáltottam majd berohatam a házba
Gyorsan összekaptam magam. Farmer, kockás ing, sport cipő és bőrkabát. Elraktam volna a darts nyilaimat is, de ehhez a harchoz igen kevés lesz. Így kerestem valamit. Emlékszem, volt egy kardom amit még egy piacon vettem. Visszagondolva felesleges lett volna, de most nem, kellett a csatához. Előkerestem. Emlékszem, annyira unatkoztam tavaly, hogy beprogramoztam. Egy gombnyomásra kinyílt a pengéje. Tök menő volt. Elraktam, majd írtam egy levelet a nagyszüleimnek, hogy azonnal el kellett mennem. De vittem egy kis pitét. Vagy öt szeletet. Kiléptem az ajón. Felszálltam a Quinjetre majd elindultunk Wakandába. A repülőn ott volt még Vízió, Rhodey egy idegen férfi és... Wanda!
- Wanda! - kiáltottam a legjobb barátnőmnek
- Lya! - futott hozzám majd megöleltem - Mi újság? - kérdeztem
- Áh, ne is mond. Megtámadták Víziót. Valami... Űrből jött lények - mesélte
- Hallottam - mondtam
- Nagyon aggódok... - szólt Wanda
- Minden rendben lesz - öleltem meg
Leültem Wanda mellé. Beszélgetünk az elmúlt hosszú időkről a rég látott barátaimmal. Megismertem az új embert, akit Bruce Bannernek hívnak. Kedves fickó. De, lényegében jó volt a csapattal újra találkozni.
YOU ARE READING
Balerina
Fanfiction,, Ez az én életem. Nem cserelnék senkivel. De senkivel. Mert én vagyok a Balerina! " Lya Benward egy átlagos lány. Félig francia, félig amerikai. Addig volt átlagos élete, míg egy nap a szüle meghaltak, de ő a robbanás közbe kapott valamit, valami...
