Jon

187 8 6
                                    

Mióta Jon parancsnok lett nem sok szabadideje maradt. Álandóan az elszököt vadakon és az egyre csak közeledő holtakon járt az esze. Tudta, hogy a Fal melletti várakat fel kell tőltenie és azt is tudta, hogy ehez nincs elég embere, de a várakat nem adhatta oda Stannisnek, azok az Őrség tulajdonai és az Őrség nem vesz részt a birodalom háborúiban. Azonban Stannis a Fekete Várban tartozkodott és mindennap emlékeztette őt a követelésére. Ezekben a pillanatokban hiányzot a legjobb barátja, Samwell Tarly. Samet viszont elküldte Óvárosba, Szegfűvel, a vad lánnyal, a gyermekével és Aemon mesterrel, mert attól félt, hogy Stannis vörös papnője, Melisandre megégeti a mestert kiralyi vére miatt. A gyermekeket kicserélt, így Mance fia is biztonságba került.
Jont kopogtatás zökkentette ki a gondolataiból és az ajtón belépett Bánatos Edd, az intézője.
- Parancsnok, két nő érkezett a Fekete Várba és beszélni óhajtanak veled.
Jont meglepte a hír, nem számított senkire.
- Vezesd ide őket.
Kik lehetnek és mit akarnak?
Edd bekísérte a nőket, mindkettejük arcát csuklya fedte. Az egyik magas volt és nagydarab, a másik sokkal alacsonyabb, a társa mellett szinte gyermeknek tűnt, bár köppennyel próbálta takarni a parancsnok észrevette, hogy gyermeket vár. A magasabbik lehúzta a csuklyájat, szőke haja és kék szeme volt, Jon még sose látta.
- Parancsnok úr, beszélhetnénk hármasban? - kérdezte a nő.
Jon bólintott mire Edd távozott. A csukodó ajtó hangjára társa is felfedte arcát. Neki barna haja és zöld szeme volt, ismerős volt a fiúnak, a következő pillanatban felismerte.
- Christine hercegnő? - Jon hangja döbbent volt.
Nem értette, hogy a lány mit keres a Falon.
- Segíttened kell! - a lány arca könyörgő volt - Nem tudtam máshová menni, te vagy az egyetlen, akiben tudom, hogy megbízhatok.
- Miben segíthetek?
Christine halkabra fogta a hangját.
- Robb gyermekét várom, sehol se vagyok biztonságba, csak rád számíthatok, mint Robb fivére.
Jon teljesen megfeletkezett a gyermekről, amint meglátta Christine arcát. Emlékezett rá, hogy a fivérének mennyire tetszett a lány Deresben és hallotta a hírt, hogy feleségül vette Zúgóban. Robb viszont halott, Északot elfoglalták. Megértette a lány kétségbeesett helyzetét. Egy Lannister, aki Észak királyának gyermekét várja sehol sincs biztonságban. De a Falon se, és Jon már felesküdött testvér, ráadásul parancsnok. Öld meg a fiút. Mondta neki Aemon mester még a távozása előtt. Öld meg a fiút és hagyd, hogy megszülessen a férfi.
- Robb már nem a fivérem, én már az Éjjeli Őrséghez tartozom. - mondta végül.
Ezeket a szavakat nehéz volt kimondania.
- Bízott benned. Ott voltam amikor kinevezett az örökösének. Jon Starká tett. - mondta Christine.
Nemrég hasonló ajánlatot kapott egy másik királytól, akkor nem fogadta el, de most mégis Stark lett. Robb tette azzá. De mindez már nem számított, az Éjjeli Őrségnél nem számít a név.
- Már van örököse.
- Egy gyermek nem hódíthatja vissza és irányíthatja Északot! - a lány hangja mérges volt.
- Ahogy én se, esküt tettem.
- Északot a Boltonok kapták, komolyan azok kezén akarod, hagyni Derest, akik elárulták és megölték a testvéredet? Az északi urak mögéd állnának, ha hívnád őket. Foglald vissza Derest, foglald vissza az otthonod. - szólította fel Christine.
Stannis is hasonlókat mondott neki, őt is elutasította.
- Már ez az otthonom. - mondta, de sose fogja elfelejteni Derest, sajnálta, hogy vissza kell utasíttania a lányt, de a Fal nem megfelelő hely egy gyermek felnevelésére.
Christine tiltakozni akart, de hirtelen a hasához kapta a kezét és fájdalmasan felnyögött. A nő és Jon egyszerre léptek mellé.
- Felség? - a nő hangja aggodalmas volt.
Jon észrevette, hogy Christine egy tócsában áll. A nő is észrevette.
- Szülni fog. - jelentette ki.
Jon hirtelen nem tudta, hogy hármojuk közül melyikük a rémültebb.
- Hívd a mestert! - parancsolt rá a nő, miközben lefektették az ágyra Christine-t.
- Nincs mester. - válaszlota Jon.
- Nincs?
- De tudok valakit aki segíthet. - állt fel az ágy mellől és elindult Val cellája felé, útközben Szellem csatlakozott hozzá.
Az ajtóban a király emberei álltak, Jon azonban rájuk parancsolt és Szellem segítségével elérte, hogy elengedjék Valt.
- Gyere velem, szükség van rád! - mondta neki és elindultak.
Már félúton lehettek, amikor meghallotta Melisandre úrnő hangját.
- Havas parancsnok!
- Menj a szobámba, mindjárt megyek én is! - nézett Valra, majd a vörös papnöhöz fordult - Hölgyem, miben segíthetek?
- A lángokba néztem és láttalak téged is.
- Ezt vegyem fenyegetésnek? - kérdezte Jon.
- Elenségek vesznek körül, parancsnok és a hátad mögött fenik a késeiket.
- Majd vigyázok. - bólintott, tudta, hogy vannak ellenségei, neki most sietnie kellett.
- De nem csak veszélyt láttam, láttam örömöt is. Láttam, ahogy hamarosan újra látod a fivéredet.
- A fivéreim halottak. - vágta rá Jon - Bocsáss meg úrnőm, de mennem kell.
Hátat firdított neki és elindult a szobája felé.
- A király nemsokár meglátogatja a vendégedet. - szólt utánna a nő.
Jon megtorpant, de mire visszafordult Melisandre eltűtn.
Mire Jon visszaért Val mar gondoskodott mindenről és ott térdelt Christine mellett. A lány fájdalmas képpel feküdt az ágyon. A fiú odasétált mellé és megfogta a kezét.
- Minden rendben lesz. - ígérte neki.
Christine rámosolygott, majd fájdalmasan felnyögött és olyan erővel szorította meg Jon kezét, hogy majdnem eltörtek az újjai.
Pár óra gyötrelem után végre negszületett a gyermek. Fiú volt, egészséges fiú akit Val azonnal Jon kezébe nyomott. Valami nem volt rendben.
- Mi a baj? - kérdezte Brienne.
Jon időközben megtudta a nevét.
- Nem tu... jön még egy gyerek. - jelentette ki a vad asszony.
Végül ő is megszületett, egy lány. Egészséges ikerpár, akik hasonlítottak, bár Jon szerint minden kisbaba ugyanolyan.
Jon átadta a fiút az anyjának, a lányt Val ringatta.
Christine kimerültnek, de boldognak  látszott. És szomorúnak is.
- Bárcsak Robb is itt lenne.
- Büszke lenne rád. - mondta Jon - Tudod már mi lesz a nevük?
- Igen. - bólintott a lány - A fiú Eddard, a lány pedig Joanna.
Jon elmosolyodott.
- Jó nevek.

Következő részből:

Jon

Másnap korán reggel betoppant Stannis.
- Van egy ajánlatom a számodra. - mondta Christine-nek.
- Hallgatlak. - felete a lány, már sokkal kipihentebbenk látszott.
- Szükségem van Robb Stark fiára, ahhoz, hogy az északiak mellém áljanak.
- Ned nem egy eszköz, amit felhasználhatsz a háborúdhoz!

A Farkas és az OroszlánTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang