Louis
A férfi is össze volt zavarodva az első pillanatokban, mert nem értette, miért is fogta meg a kezét Harry. Aztán csak a fáradságot látta a szemeiben. Azt, hogy fogalma sem volt, Louis miért nyújtja a kezét, ezért ösztönösen reagált rá. Harry ösztönből, gondolkodás nélkül fogta meg a kezét, Louis pedig olyasmit érzett emiatt, amit nem hagyhatott figyelmen kívül. Már eddig sem volt közömbös Harry iránt, az a csók, amit akart tőle, azóta is kísértette, de ezzel az érintéssel... Ez volt az első alkalom, hogy nem úgy ért hozzá, mint egy orvos a betegéhez. Valójában, még az is lehet, hogy ez egy normális dolog volt. Megfogni egy beteg kezét, biztosan nem sért semmilyen törvényt. A szabályokat ő készült áthágni, mert Harry furcsa tekintetétől elszakadva lassan csak a férfi szájára tudott koncentrálni. Harry zavartan rágcsálta az alsó ajkát, aztán Louis azt is tisztán látta, amikor nyelt egy nagyot. Talán az volt a pillanat, amikor a férfiban elindult valami, és képtelen volt visszafogni magát. Húzni kezdte Harryt a kezénél fogva. Nem durván, vagy akaratosan, de eszében sem volt elengedni, Harry pedig a szemeiben millió kérdéssel, de hagyta magát. Már annyira közel volt. Zavarbaejtően közel. Louis érezte a doktor levegővételeit az ajkainak csapódni.
- Mit művelsz? - lehelte Harry, és talán ez volt a jel. A döntő másodperc, mert Louis attól tartott, hogy Harry meghátrál. Azt pedig nem hagyhatta. Elengedte a doktor kezét, és az orvosi köpenye gallérjába kapaszkodva húzta le magához. Louis régen érzett ennyire erős tüzijáték parádét és pillangó háborút a hasában, mint amikor az ajkaik egymásra simultak. Meglepte a másikat, de Harrynek eszében sem volt elhúzódni, vagy megszakítani a csókjukat. A két kezével megtámaszkodott Louis párnáján, és olyan szenvedélyesen hívta táncba a nyelvét, mintha időtlen idők óta csak erre vágyott volna. A férfi kénytelen volt belenyögni Harry szájába, aki mintha ettől csak még jobban beindult volna. Fél lábbal feltérdelt mellé az ágyra, és már a könyökein támaszkodott, így az egyik kezével bele tudott túrni Louis hajába, ami még nedves volt az korábbi zuhany után. Louis szédülni kezdett a hirtelen kerekedett szenvedélytől, ami egyenesen megrészegítette. Két kézzel szorította magához Harryt, a férfi derekát, vagy hátát simította végig, vagy épp markolt a köpenye anyagába. Letaglózó volt számára az is, hogy abban a pillanatban az ágyhoz kötöttség, az infúzió, az állapota miatt is mennyire kiszolgáltatott volt, és elveszítette a dominanciát. Egyértelműen Harry diktált, ő pedig csak követte, tartotta az ütemet, és élvezte, ahogy a férfi a tincseit markolja, az ajkait harapja, és szaporán sóhajtozik a csókjuk közben. Louis már alig volt képes egy helyben feküdni, a lábait próbálta mozgatni, Harry hátának már minden centijét végigsimogatta, és valódi extázisba kerül már attól is, hogy a férfi hajába siklottak az ujjai, Harry pedig hangosan felnyögött tőle. Nem is húzta meg. Semmit sem csinált, csak a tincsek közé vezette az ujjait, Harry mégis elszakadt tőle, és a nyakába temette az arcát. Louis magán kívül próbálta minél erősebben a párnába szorítani a fejét, ezzel sokkal több teret adva Harrynek, aki végül csak végignyalt Louis őrülten lüktető artériáján, és újra a nyáltól csillogó száját vette birtokba. Szó szerint birtokolta őt, Louis pedig életében először adott oda... adott volna oda mindent ennek a férfinak, amije csak van, de éppen ez a gondolat volt az, ami kijózanította. Ez lett volna az a pillanat, amikor lerángatja Harry köpenyét, és a kék műtős inget is lehámozza róla, aztán a csípőjére ülteti őt, de azt kurvára nem csinálhatták itt. Kétségbeesetten kapkodta a levegőt Harry ostromló ajkai közül, mert a férfiassága már ennyitől is fájdalmasan feszült, és ez volt az a perc, amikor le kellett állniuk.
Szinte őrültnek, elmeosztályra valónak érezte magát, amikor újra Harry köpenyének a gallérjába kapaszkodva, ezúttal eltolta magától a férfit. Mindketten úgy lihegtek, mintha fél órán át futottak volna körbe az udvarban, Louis még izzadt is volt, és hihetetlenül izgatónak találta, ahogy Harry heves zihálása miatt teljesen kiszáradtak az ajkai. Mert még mindig olyan közel volt az arcuk, hogy érezte a férfi leheletét.
YOU ARE READING
Christmas Charity (Befejezett)
FanfictionVan olyan, hogy az ember csak rosszkor van rossz helyen. Hogy csak ennyi volt a baj, mert ha más közegben egy másik időben találkozott volna valakivel, az akár szerelem is lehetett volna első látásra. Itt akadt problémája Louis Tomlinsonnak is, a hí...