Ginával elbeszélgettük az időt rendesen, úgy voltam vele hogy segítek neki takarítani mert szegény lány ezt a bazi nagy házat egyedül takarítsa, de legalább elfoglaltam magam,megtudtam hogy a szülei kiskorában beadták egy árvaházba és ott nevelkedett, majd 18éves korára elment dolgozni és a fizetéséből kivett egy arbérletet, aztán kirugta őt a főnöke azzal hogy sok a dolgozó és sokat kell fizetni, aztán meglátta ezt a munkát és azonnal rácsapott, most 21, még mindig egyedülálló, barátai azért vannak.
-köszönöm Clara a segítséged-mondta nekem Gina.
-ez természetes.
-még meg kell etetnem a lovakat, van kedved jönni?. - kérdezte.
-még szép! - imadom a lovakat, kiskoromban mindig jártam lovardába, szinte ahogy kértem a suliból egyből a mellettünk lévő istállóhoz siettem hogy elújságoljam a lovaknak hogy mik történtek velem aznap.
-akkor gyere kövess - majd elindult a Lány elöttem és én követtem, épp mentünk volna át a nappaliba mert ott van egy lépcső és azon mentünk volna le mikor megjelent ő és 3 maffia haverja.
-hova hova?-kérdezte Lorenzo jég hideg tekintetével.
-az istállóba uram, megetetem a lovakat és gondoltam....
-nem! Clara nem mehet sehova! - vágott közbe azonnal.
-ha már 2napja éheztetsz, és 2napja nem fürödhettem, és már a szabadba sem mehetek akkor mit csinálhatok? - mondtam szúrós szemmel,nem érdekel hogy kivel beszélek, csak az igazamat mondtam.
-azt hittem ki tudod magad szolgálni, vagy a szádba kell adni a kaját? - mondta ironikusan, és a maffia haverjai is elkezdtek röhögni.
-egy bunkó paraszt vagy Lorenzo-csúszott ki a számon.
-mit mondtál?-állt elém, és szikrát szórtak a szemei.
-jól hallottad.- mentem közelebb.
-mit képzelsz magadról te cafka? - mondta Lorenzo, a haverjai meg csak megdermedve álltak hogy most mi is fog itt történni, gina meg hátrébb állt.
-cafka? Én vagyok a cafka?, mikor te raboltál el, te éheztetsz, hát nem sül le a pofádról a bőr? - szinte levegő vétel nélkül mondtam végig az egészet.
-hogy mersz így beszélni? - jött még közelebb szinte testünket 1mm választotta el.
-van okom rá-mondtam mosolyogva,s ahogy ezt kiejtettem megfogta a torkom,és elkezdte szorítani ,a kezeim automatikusan az ő kezére tettem.
-mégegyszer így beszélsz, kivágom a nyelved megértetted? -szorította tovább a torkom.
-nem félek tölled-mondtam levegőhiánnyal, mert alig kaptam levegőt,és elengedte a torkom, majd elviharzott a barátaival együtt.
-úristen jól vagy? - kérdezte Gina.
-jól vagyok. - füllentettem.
-gyere megmutatom hol van a fürdő és csinálok neked reggelit - indult el előre.
-jó, köszönöm-mentem utána.
Elösször megmutatta nekem a fürdőt, gyönyörű volt, hófehér csempe, fekete zuhanyzó, meg se lepődtem, az egyik falat hatalmas nagy tükör borította be, gyönyörű volt a fürdő, de a házis az, engedtem a zuhanyzóba meleg vizet, levettem a ruhám, és beálltam a meleg víz alá és hagytam hogy a víz átjárja egész testem, mikor megfürödtem, felvettem a ruhám, meg igazítottam a hajam és ki léptem a fürdőből, és a konyha irányába mentem, ahol Gina már elkészítette a reggelit, tojást sütött amiben hagyma, szalonna volt,miközben elfogyasztottuk a kaját, jól elbeszélgettünk, valahogy megbízta benne és ki öntöttem neki az egész szívemet, ahogy nekem is ő a beszélgetésünket egy 30 körüli férfi szakította félbe.
-a főnök várja önt a dolgozószobájába-nézett rám majd elment.
-biztos nem. Megyek oda-pillantottam Ginára.
-lehet valami fontos dolog, jobb ha mész Clara, nehogy valamit kapj ha nem mész. - emelte fel rám a fejét.
-igazad van. - s ezzel elindultam a dolgozószoba felé majd bekopogtam.
-szabad. - halottam a mély hangot, és beléptem a szobába, egy íróasztal mögött űlt egy bőrszékben, és az arcomat fűrkészte, a szoba tele volt festményekkel, és könyvekkel, iratokkal.
-ülj le. - nézzett rám és keresztbe tette a karját,elfoglaltam a helyem egy széken ami az íróasztal elött volt.
-van egy ajánlatom. - dőlt előre székben.
-mégis mit akarsz még tőlem?
-mivel a barátodat pault már megöltük mikor eljött érted, így eszembe jutott egy két dolog hogy mire lennél alkalmas mert haza nem. Engedlek mert te az én tulajdonban állsz, eljátszod hogy a menyasszonyom vagy.
-Te teljesen kattant vagy! Mi az hogy megöltétek? - álltam fel a székben.
-elmondtam hogy miket követett el, az ilyennek a halál jár. - állt fel ő is,és felém lépkedett.
-nem fogom eljátszani hogy a menyasszonyod vagyok, te őrűlt vagy! Engedj el innen! - és ahogy már előttem állt megfogta a nyakam és a falnak szorított.
-el fogod játszani hogy a menyasszonyom vagy, vagy megölöm a családod, nem tudod mire vagyok képes, hát válasz. - mondta ingerülten.
-ne merj hozzájuk érni-suttogta mert erősen szorított, az egyik kezével elővett egy képet a zsebéből amin apa és anya van, az egyik embere készítette róluk ezt a képet.
-látod? Egy szó és halottak! - szorított tovább.
-rendben meg teszem! Csak ne bántsd őket. - engedett el és vissza sétált a székéhez és leült,majd én a földre estem.
-a részleteket majd el Mondom Hogy miért kell ezt Megtenened, most pedig menj dolgom van.-kezébe vett egy iratot és elkezdte olvasni, én felálltam a földről és ki. Rohantam sírva, beszaladtam a fürdőbe majd a földre ültem a hátamat a falhoz támasztottam és keserves sírásban tőrtem ki.
Miert teszi ezt velem?, ó anya, ó apa mibe keveredtem, nagyon sajnálom, istenem kérlek segíts meg, ez álom ez nem Lehet, ez nem. Történhet meg velem, ilyen nincs, csak zokogtam és zokogtam órákon keresztűl, majd gondolom elaludhattam mert mikor felébredtedtem sötét volt,felálltam a padlóról és kimentem a fürdőből a nappaliba vettem az irányt, ahol találtam egy órát, hajnali 2őt mutatott, úristen mennyit aludtam, láttam egy cetlit a hűtőn amit gina írt nekem, ez állt rajta :
"Clara a 4dik emeleten a 3as számú szoba a tiéd megcsináltam neked, nem találtalak ezért ide írtam, puszi:Gina"
Teljesen kiment a fejemből hogy valahol aludni is kéne csak elfelejtettem megkérdezi, szerencsére Gina gondolt rám.
YOU ARE READING
Hazugságban /befejezett/
RomanceEgy lány kinek élete hazugság volt de ő mit sem tudott rólla, eltitkolták őt az igazi családjától csakis bosszúból, s mikor megtalálják a lányt, és elrabolják kiderül hogy ő az akit keresnek, és elmondják neki az igazságot, vajon hogy lesz képes meg...