*február*
A balesetem óta 1 hónap telt el, lorenzo szülinapját megünnepeltük, az elejére még emlékszem, bemutattak sok mindenkit megismertem jack-et, és Emmával is tisztáztuk mindent, aztán megismertem christianot is, Daniel haverját elég kedves és jóképű srác, azután teljes képszakadás, úgy bepiáltam mint még soha, a kórház után mindig kérdezték hogy vagyok mert mindig csak sírtam, az igazi okot nem mondtam el, Daniel is került engem ahogy én őt, lorenzo sokszor kérdezte hogy össze e vesztünk daniellel de mindig azt mondtam hogy nem csak kevesebbet beszélünk meg össze vissza hazudtam, összetörte a szívem, és megutáltam őt, ha látom mindig elkerülöm és nem szólok hozzá,will pedig olyan mintha a bátyám lenne, imádjuk egymást és nagyon jókat szórakoztunk együtt.
*reggel 7:00*
Már a konyhába voltam és ettem a reggelim, mikor megérkezett Carmen akit már anyának szólítok.
-joreggelt - mosolyogtam.
-jóreggelt - válaszolt vissza.
-apa hol van? - érdeklődtem.
-kint van az udvaron, a garázsból viszi a kocsikat lemosni - válaszolt.
-oké, megyek segítek neki-majd kifelé vettem az irányt, felettem egy kabátot és a garázs felé indultam.
Azt tudni kell apurol, hogy ő maga szereti lemosni a kocsikat, senkise nyúlhat hozzájuk.
Már lassan a garázsnál voltam ami a medence mellett van, és pont be akartam fordulni, megláttam Danielt, lorenzot, és aput hogy beszélgetnek, ezért inkább nem mentem le, vissza fordultam, csak annyira néztem Danielt hogy szikra(már 4hete a család tagja, ő egy dobberman) megállt a lábam előtt és bele estem a jég hideg medencébe, akkorát sikítottam hogy szerintem az egész város hallotta, a fiúk elkezdtek futni a hang irányába, én már a medencében voltam, és úsztam ki felé.
-mi történt? - futott apa-majd mindegyik fiú megállt és engem néztek, ahogy szállok ki a medencéből, csurom vizesen.
Majd gyorsan be akartam menni a házba mer elég ciki volt, de sajnos megcsúsztam egy jégdarabon és hányat vágódtam, halottam ahogy lorenzo röhög apa meg rászol.
-kurvára nem vicces! - kiabáltam lorenzonak aki mégjobban nevetett.
-gyere segítek-jött Daniel.
-ne érj hozzám-néztem rá.
-jól vagy? - kérdezte apu.
-tökéletesen-majd bementem és bevágtam az ajtót, átöltöztem száraz ruhába, majd lementem a nappaliba, ahol Daniel és lorenzo beszélgettek.
-jót úsztál?-kérdezte lorenzo nevetve.
Én csak rá néztem és elindultam felé, mire lorenzo csak nézett hogy mit akarok, ráugrottam és elkezdtem püfölni aztán legurultunk a kanapéról, és éles harc folyt.
-hagyjátok már abba-mondta Daniel.
Lorenzo felém kerekedett és lefogott, mire én ágyékon rúgtam és elégedett, aztán hozzá vágtam egy párnát.
-na most nevess te szerencsétlen-néztem a földön fekvő lorenzo rá mire ki akartam menni a konyhába valaki vissza húzott, lorenzo volt kiszaggadtam magam a kezéből és elkezdtem futni, igen nálunk ilyen egy testvéri verekedés, ahogy szaladtam szegény szikra megint lábam elé került és elestem, borítottam magammal az egész ebédlő asztalt, lorenzo és Daniel kissebb szívinfarktust kapott, a nagy hangra még apa is bejött.
-mégis mit csináltok? - kiáltott apa,aztán meglátta hogy a földön fekszek.
-lorenzo! - kiáltott apu rá.
YOU ARE READING
Hazugságban /befejezett/
RomanceEgy lány kinek élete hazugság volt de ő mit sem tudott rólla, eltitkolták őt az igazi családjától csakis bosszúból, s mikor megtalálják a lányt, és elrabolják kiderül hogy ő az akit keresnek, és elmondják neki az igazságot, vajon hogy lesz képes meg...