Amíg még nem volt teljes sötét, visszasiettem a sátramhoz, és előhalásztam a táskám mélyéről a törülközőmet meg a tusfürdőt. Jókedvűen caplattam le a fürdőkabinokig. A fejem egészen máshol járt.
Végre valahára megszabadultam a lelkemet nyomó titoktól, Vandáék pedig nagyon is pozitívan reagáltak rá. Mondjuk igaz, hogy régebb óta sejtették (ennyire átlátszó lennék?), de így legalább már egyikünknek sem kell tovább megjátszania magát. Hogy úgy mondjam, kibújt a szög a zsákból.
Liza pedig fülig beleszerelmesedett Krisztiánba.
Az egész helyzet miatt – nem tudom, miért – de mosolyognom kellett. Sőt, miközben sétáltam, le se tudtam vakarni a jókedvű vigyort az arcomról.
Páran lézengtek a kabin mellett, ugyanis a tábortűz helye nem messze volt tőle, és elkezdtek fát hordani oda. Karcsi, meg két egyetemista lány ült ott, meg a lüke csapat egyik tagja, akinek nem tudtam a nevét.
Mikor odaértem a kabinhoz, megtorpantam.
Ábel fürkésző tekintetével találtam szemben magam.
- Szevasz – mondta.
- Szia – biccentettem pár pillanat múlva.
A két kabin előtt egy fallal körülvett aprócska előtér volt. Két oldalra két széket támasztottak, hogy oda lehessen tenni a ruhákat. Ábel a jobb oldali kabin előtt álldogált, kezében a törülközőjét szorongatta.
Valószínűleg nemrég érkezhetett. Csak annyira el voltak terelődve a gondolataim idefele jövet, hogy észre sem vettem a srácot, aki kábé húsz méterre mehetett tőlem. Fasza...
Most éppen nem tudtam, milyen hangulatában kaptam el a fiút: amikor a vízben voltunk, és amikor utána faképnél ott hagyott, mintha két különböző ember lett volna. Csak reméltem, hogy most a normális énjével állok szemben.
Hogy zavaromat leplezzem, lepakoltam a bal oldali székre, mintha ott se lett volna. Magamban közben azon gondolkoztam, hogy bemenjek a kabinba és úgy dobáljam ki a ruháim, vagy kint vetkőzzek le. Valahogyan egyik opciót sem találtam jónak. Szöszmötöltem. Igazgattam egy kicsit a törülközőt. Vártam, hogy Ábel gyorsan bemenjen a másik kabinba.
- Mizu? – kérdezte csevegő hangon. Ezek szerint ő sem siette el a dolgot. De legalább most normálisan viselkedett.
Vállat vontam, majd végül levettem a pólóm és óvatosan a székre terítettem.
- Nagy lelkizés ment a kilátóban? – folytatta Ábel, miközben gyors mozdulattal lekapta magáról a felsőjét, majd kibújt a nadrágjából.
Felszaladt a szemöldököm.
- Miből gondolod? – puhatolóztam.
A fiú csak félmosolyra húzta a száját, majd belépett a kabinba. Elhúzta a függönyt, majd egy másodperc múlva kidobta a székre az alsóját.
Pár pillanatig csak álltam mozdulatlanul. Hallottam, hogy Ábel megengedte a vizet. Tekintetem a székre szegeződött, amin a levetett holmija hevert. Körülnéztem, és egy lépéssel közelebb léptem.
- Szólíts a neveden – suttogtam magam elé, és kajánul vigyorodtam. – Én pedig az én nevemen szólítalak majd.
Hirtelen elzárta a vizet.
- Mondtál valamit? – kérdezte Ábel a függöny túloldaláról.
Ledermedtem és visszaiszkoltam a másik oldalra. Gyorsan lekaptam magamról a ruháim és beléptem a saját kabinomba. Hogy a picsába hallotta meg?!
DU LIEST GERADE
Csillagásztábor (egy lmbtq sztori)
RomantikA forró augusztus néhány napját Dávid két barátjával, a mézszívű Lizával és a felvágott nyelvű Vandával egy isten háta mögötti nomád csillagásztáborban tölti. Dávid közömbösen áll hozzá, de hirtelen minden a feje tetejére áll, amikor megkapja sátort...
