Tsukishima Kei x reader

21.

...

-Tehát végül mindennek vége. Az utolsó év, az utolsó döntések hogy hova is tovább. Az utolsó pár örömteli pillanat. A barátok... Minden odavész! - emelte a kezét a fejéhez drámaian.

- Hú de szellemes valaki... - nevettem el magam.

- Most komolyan kinevetsz?

- Jaj Hiroto ne legyél már ilyen érzkeny! - löktem vállba.

- Tch... - fordult el sértődötten, habár mind ketten tudtuk hogy csak viccel.

- Külömben is milyen barátokról beszélsz? Csak év elején jöttél ide. Úgyhogy neked drágaságom csak egyetlen barátod van, az a csövesbánat pedig itt áll elötted! - mutattam magamra.

Mivel egy kicsit hangos voltam mint mindíg, sok ember ránk pillantott. Köztük Tsukki is. Egy pillanatra a szemébe néztem. Láttam ahogy végigmér. Gondolom ő sem ismer rám minta ahogy mindenki más is itt problémázik, csak hogy ezen nem tudok változtatni mert én semmi változást nem látok.

- Na mivan? - nézett rám Hiroto

- Semmi, semmi!

- Ó, hát csak nem az... Exxxxed?? - hangsújozta ki a végét.

- Ó, kapd be! - fordultam felé. - erről te honnann is tudsz? - kérdeztem vissza

- Nem is tudom. Lehet még is vannak barátaim?!

Az iskola után hazasétáltunk, és mivel egymás szembeszomszédai volunk, együtt.
Hiroto és a családja nem rég költöztek ide, sokat találkoztunk az előző nyáron és miután kiderült hogy egy iskolába járunk, egyből barátok lettünk.
Hiroto egy nagyon érdekes fiú, a személyisége szerintem valahol bokutoéval és kurooéval keveredik.

- Most azért nem beszélsz velem mert haragszol, vagy azért mert az exedre gondolsz? Csak mondom, én jobb képű vagyok!

- Jaj istenem annak már vagy másfél éve. Nem beszéltem vele már vagy egy éve csak ha muszály volt. És lefogadom hogy neki se hiányzok most, ahogy ő se nekem. - jelentettem ki. - Külömben is, neked nincs jobb dolgod mint hogy velem foglalkozz? Neked melyik exed is volt az amivel csesztettelek? Nem is tudom, eggyikel se!
Pedig van vagy ezer. Ja és csak mondom, álmodik a nyomor.

- Nincs is ezer, csak... Őő... Jó ez most nem fontos! - mondta, amire csak forgattam a szemem.

- És egyépként most kire tervezel ráhajtani?

- Áh most egy hosszab tervem van valakivel!- válaszolta

- Na ne, akár két északáig is eltarthat a kapcsolatotok?

- Vicces. De nem most egy olyan pár - kapcsolatra vagy mire gondoltam. -közölte, amin őszintén meglepődtem.

- Azta! Gratulálok! Kezdesz felnőni!- veregettem meg a vállát.

Miután hazaértünk áthívtam ebédelni, mivel tudom hogy nincsenek otthon a szülei, és nem szeretném azt a kilátást kapni hogy ég a szemben lévő ház.

- Mit kérsz? - kérdeztem

- Valami olyat amit te is szeretsz!

- Ah, én úgy se vagyok most éhes, csinálok amit szeretnél.

- Jaj nem tudom hogy van még ennyi energiád! Nem kénne enned? - aggodalmaskodott

- Én meg nem tudom hogy nem buktál még meg! Nem kéne tanulnod?

- Jó mindegy... Akkor csinálhatnál... Nikumant! ( Japán gombóc)

- Van három szabad órád? Csak mert annyi idő amedfig elkészül.

- Oh, akkor csinláhatnál olyan sajttortát, tudod amit szoktál!

- Persze mert az gyorsabb! Te azt tudom hogy nem tudsz főzni de... Na mind egy, még jó hogy ilyen rohadt nagy mázlid van és én már csináltam tegnap! - helyeztem elé a nagy tálat rajta az egész tortával.

- Hurrá!! Köszönöm! - mint egy gyerek.

- Azért ha megkérlek légyszi hagynál két szeletet a szüleimnek?

- Jó jó... - búslakodott, mindtha a másik 6 szelet nem lenne elég.

Úgy eszik mint egy malac utána minimum egy fél órát kell takarítani, de legalább ha ráparancsolok ő is segít.

- És hogy is hívják az exedet, azt a szöszi colos csávót? - kérdezte teli pofával

- Ő a padtársad. - néztem rá

- Jó de ő mindíg néma kussban ül, én meg leszarom.

- Ezt szépen megfogalmaztad. Tsukishimának hívják.

- Csak nem az akinek a kitört az újja a Shiratorizawa elleni meccsen? - tette fel a következő kérdést, egy pillanatra le is shokkoltam.

- De. De ezt honnét tudod?

- Ott voltam a lelátón. - Azt tudtam hogy a shiratorizawába járt, de erre nem számítottam. - Menő gyerek... Miért szakítottatok?

- Najó ez, ez,... Ezt muszáj mindíg felhoznod?

- Ja. - válaszolt rá egyszerűen- Szóval miét?

- Csak. - vágtam rá

- kösz.

- Szívesen.

Egy gyors takarítás után végül Hiroto is hazament, úgyhogy volt egy kis időm tanulni, még edzés elött.

...

Na heló! Remélem minden érthető,itt egy kis időugrás, egy új szereplő. Nagyon Köszönöm a segítséget Verus_channel1630! Tudom hogy még ebben sem volt úgy igazán Tukki, de igérem a köviben benne lesz!
Remélem tetszett!