Árva gazdag✔️

I. Évad - XVII. Fejezet

🕊Egy hét elteltével..🕊

Eltelt kereken egy hét, mióta Davvel repülőre ültünk, és elhagytuk az országot. Egyenesen az Egyesült Államokba repültünk, azon belül Los Angelesbe, ami meg kell hagyni eszméletlen drága város, és jelentősen szenvedtünk, hogy találjunk valami lakható helyet, de pénzre is volt szükségünk.

Menjünk vissza oda, hogy leszálltunk a repülőről. Sikeresen megúsztuk azt, hogy Dave használja a fegyvert a gépen, ami nagyon nagy mázli, minden bizonnyal sikeresen leléptünk a kis „Butler" városunkból, és nem is tudja, hogy eljöttünk.
A két utazótáskánkkal együtt kezdtünk el sétálni céltalanúl, és gondolkoztunk, hogy mihez kezdjünk, ami a következőképp történt.

Semmit nem tudtunk kezdeni, hiszen egy hete már, hogy nem találunk lakást, és szó szerint egy házban húzzuk meg magunkat, ami teljesen elhagyatott, kicsi, és kényelmetlen is, nem tudjuk kié ami azt hiszem bűncselekmény, de legalább nem kint ülünk, és megjegyzem, hogy van víz!

Fantasztikus Cheryl, ez a legfontosabb, kaja nincs, de víz van.

Tudatalattim folyamatosan gúnyolodik velem, Dave is, aki egy fantasztikus teát csinál nekem, hiszen eléggé fáj a fejem.

-Kész a teád Cher, kihűl egy picit és odaadom.-mondta Dave kedvesen, ami most egy picit meglepett.
Nagyon jól kijövünk, helyes, imádnivaló, de egyenlőre nem szeretnék vele kialakítani semmit, és szeretném, hogyha túl lennénk ezen az egészen.
-Dave, fantasztikus az, hogy ebbe a kis kuckóba, ami elég fasza, itt húzzuk meg magunkat kereken egy hete, de nem maradhatunk itt.-mondtam, majd felálltam a heverőből, és odasétáltam hozzá, majd elvettem a forró teámat.
-Tovább fogunk menni, de még nincs olyan jó állapotba a combom, ahogy a te vállad sem, és kifejezetten aggódok érted.-mondta mélyen a szemeimet fürkészve, én pedig bólintottam.
-Igazad van, tényleg nem lenne jó egy ilyen sebbel elindulni, vagy bármit csinálni, de nem maradhatunk itt ezt ne felejtsd el.-ittam bele lassan a teámba, amit előtte megfújtam, hogy ne égesse meg a számat, de megtörtént.
-Mondtam, hogy forró.-mondta Dave nevetve, nagyon jót szórakozott rajtam.
-A kurva istenért nem hideg.-nevettem el magam, majd megforgattam a szemeim és inkább letettem a teát a púltra.
-Nincs sok pénzünk Cheryl, ha lesz egy albérletünk, nem tudjuk fizetni a későbbiekben, dolgozni nem engedlek, és én sem megyek. Még egyáltalán nem biztonságos.-mondta komolyra fordítva a szót.
-Ide pedig vissza fognak jönni, mi lebukunk és a Los Angeles-i börtönbe végezzük.-mondtam, majd közelebb lépett.
-Nem hagynám azt, hogy akármelyik Butler kezei közé kerülj.-puszilta meg a homlokom.
Mindig ezt csinálja, mindig jelez valahogy, hogy érdeklem, legalábbis én ezt annak veszem, de közbe biztosan barátilag tekint rám.
-Igazából már ide rohadtam ebbe a faházba, szóval jó lenne, ha elmennénk valahova.-forgattam meg a szemeim, majd Dave is, de ő idegesen.
Meghátrált.
-Te tényleg annyira magabiztos vagy Cheryl, össze teszem a két kezem, hogy nem hagytalak egyedül.-mondta ridegen, majd elkezdett fel s alá járkálni.
-Nem vagyok magabiztos, csak el szeretném felejteni az egész rablást, és most felhívom Anit, akivel már három napja nem beszéltem.-mondtam, majd leültem idegesen.
-Hangosítsd ki.-mondta határozottan.
Bólintottam.

Tárcsázni kezdtem a számot, majd a harmadik csengésre fel is vette.
-Szia kincsem.-szólt egyből bele a telefonba.
-Szia Ani!-mondtam lelkesen, mosolyogtam rá Davere.
-Szia.-mondta Dave, aki szintén rám mosolygott.
Megkönnyebbültünk, hogy jól van.
-Szia Dave! Hogy vagytok?-kérdezte lelkesen.
-Megvagyunk, vannak nehézségeink, de minden rendben van, mesélj te!-mondtam, majd Dave oda állt mellém.
-Nos, Timothy megkeresett engem tegnap, azt hittem bántani fog, de egyetlen újjal sem ért hozzám, de eszméletlen ideges volt.-kezdte el mesélni Ani.
-Mit mondott neked?-kérdezte Dave, akire rápillantottam, majd a telefon kijelzőjére.
-Cherylt kereste, sejtése sincsen arról, hogy elmentetek, legalábbis nekem úgy tűnt, de Cheryl, ennek az embernek szerintem mindenhol van embere.-mondta aggódva, majd Dave és én is egyszerre nyitottuk ki a szánkat, de hagytam, hogy Ő beszéljen.
-Minden egyes városban van egy kutyája.-az utóbbi szóra felhúztam a szemöldököm. Ő is a kutyája volt, hahaha. -Cherylnek is ezt próbálom elmondani, de egyszerűen nem érti meg, hogy lehet a nyomunkban van minden egyes percben, lehet most is a ház előtt megfigyeltet minket.-figyeltem komoly tekintettel, és értelmeztem azt, amit mondani akar.
-Nem bírok sokáig egy helybe maradni, nem az a fajta lány vagyok.-mondtam, majd megforgattam a szemeim.
-Ha meg akarsz öletni engem, akkor menj. Téged kurvára nem fog bántani, de engem igen. Aztán majd az ő kalitkájába leszel életed végéig.-mondta Dave feldúltan, idegesen és odacsapott valamit a padlóhoz..a teám basszameg Dave.
-Nem az a megoldás, hogy összevesztek, hanem az, hogy megpróbáljátok lerázni és elfeledtetni vele Cherylt Dave, ne légy ilyen. De most leteszlek titeket, puszi!-mondta Ani, akitől elköszöntünk és kinyomtam a telefont.

-Dave ne aggódj ennyit, kérlek.-megérintettem a kezét, majd odahúztam magamhoz finoman, és átöleltem.
Igaza volt. Talán nélküle szart sem érek és nem lennék most itt, hanem továbbra is egy lőtt sebbel Timothy kalitkájába, életem végéig.
-De nem bújkálhatok égész életembe..-néztem fel rá, mire eltolt magától és újra feldúlt lett.