Emilia//H.S//

4

Az iskolába a teljesítményem nagyon jó,hiába ez az esti munka de mindent megteszek az órákon és nagyon figyelek.
Meglesz az ősztöndíjam is és mehetek arra az egyetemre.
Addigra a babám is megszületik.Mikor egyetemre megyek akkor ő olyan két év körüli lesz.
Tudom vinni bölcsibe és úgy majd tudok menni iskolába közbe.Remélem annyi pénzt összeszedek,hogy a munkával gondom ne legyen.
Egyedül nevelni egy kisgyereket nehéz lesz.Gondolom a kollégiumba nem akadály vinni egy két évest.Remélem...
A kollégiumnak a fizetése jócskán olcsóbb,mint egy albérleté.
Majd meglátjuk mi lesz ebből.De most csak a pihenésre koncentrálok.Sosem élveztem ennyire azt,hogy csak fekszek és könyvet olvasok.
A nevelőmmel is beszélnem kell majd...lassan két hónapos terhes vagyok.Eddig jól titkoltam,de ha a hasam nőni kezd akkor nem lesz olyan könnyű.Kicsit félek,hogy elveszik tőlem....mi lesz,ha elveszik?Ezért kell várjak.De azért is,hogy nehogy azt mondják,hogy el kell vetessem.
Még muszáj egy kis ideig itt dolgozzak aztán mikor már növekedik a baba a hasamban,otthagyom ezt a munkát és koncentrálok a pihenésre meg a tanulásra.Oh még a tanáraimmal is kell beszélnem.
Ez borzalmas,teljesen magamra vagyok utalva.
Talán kéne valami segítséget kérnem,hogy mit tehetek én,sejtem,hogy elfogják venni.Nem vagyok nagykorú és konkrétan engem is államilag nevelnek,vagy mi...
Úgy érzem ebből nagy bajok lesznek még.
Az lenne a legjobb ha elszöknék innen,de ahhoz elég messze kéne mennem.
Az egyetem végülis jóval messzebb van.Minden távot busszal teszek meg.Az egyetem innen minimum három órára van,vagyis négy órára.
De,ha szökni kell akkor ennél messzebb kell mennem,talán másik kontinensre.
Eddig ügyes voltam,hiába a viszonylag sok rosszullét,de jól leplezem,hogy csak a gyomrommal van baj.
A hasam egyenlőre nem indult olyan drasztikus nővekedésbe ami gátolna a munkámban.Direkt próbálok az étkezésemre is odafigyelni.Egészséges ételeket csinálok a kis konyhán.Ennek egy jó oldala van,a baba legalább egészséges lesz.Legalábbis gondolom.Sosem volt gyerekem,meg szüleim sem voltak.Semmit sem tudok a nevelésről...hogyan fogom egyáltalán szoptatni?Vagy tisztába tenni?Lehet a gyerek nevelés mégsem olyan egyszerű,mint amilyennek mondják.Egy gyereknek nem csak szeretet kell,de normális és rendes neveltetés is.Mennyivel könnyebb dolgom volna,ha nem egyedül lennék ebbe a slamasztikába.
Vajon egyáltalán az apja milyen lehet?Lehet,hogy nagyon rossz a természete,sose tudni akkor lehet a baba természete is olyan lesz.
Annyi biztos,hogy megfogok tenni mindent az érdekében,hogy a legjobbat nyújtsam neki.A legjobb anyuka leszek a világon,mindig számíthat majd rám és mindennap a tudtára fogom adni,hogy ő egy óriási ajándék nekem és,hogy mennyire szeretem.
A gondolataimtól meghatódtam.A könyv már nem volt érdekes.A jővőmre gondoltam...a célomra,hogy egy jobb világban majd felnevelem a legcsodálatosabb gyermeket a világon.Akár az apjával,akár nélküle.Olyan buta voltam,minimum a számát elkérhettem volna.
Vagy lehet az egésznek meg sem kellett volna történnie.
De mindegy,hisz bennem növekedik egy kis élet.
Az oldalamra fordultam és a párnámat úgy öleltem át.
A telefonom csörögni kezdett közben.Megint ismeretlen.
Mostanában bevagyok találva az ismeretlen számoknak vagy mi?
Megelégelve vettem fel.
-Haver nagy pácban vagyok!
-Ki az?-szóltam bele.
-Te ki vagy?
-Nem,te ki vagy?
-Li vagyok.Ohh basszus,rossz szám.Bocs.
Ezzel letette.Fogalmam sincsen,hogy már másodjára hogyan üthette félre a számot,de nem érdekelt.
Tanulgattam még egy kicsit aztán ténylegesen álomba merültem.
Hajnali hatkor ébredtem.Túl sokat és túl jól aludtam,így aztán korán ébredtem.
Nem volt kedvem ma egésznap az ágyban heverészni.Ma nincs iskola.Komótosan elkészültem és írtam a legjobb barátomnak,hogy menjünk el nézelődni.
Így is lett.
Mivel a pláza két órányira van busszal mentünk de így is gyorsan érkeztünk meg.
-Na és mi lesz a neve?-mosolyodott el,baba boltba akartam bemenni hiszen annyira sok cuki és pici dolog van.
-Ohh...még ezen nem gondolkodtam.Eddig csak úgy hívtam,hogy baba.-nevettem fel.-Majd,ha megtudom,hogy lány vagy fiú akkor adok neki nevet.
-Végülis.De azért gondolom,vannak nevek amikre gondoltál.
-Nem igazán.Nem ilyesmin jár az agyam.Sokkal inkább,hogy hogyan nevelem fel.-pillantottam a barátnőmre.
-Jogos.De most a reggelin jár az eszem.Gyere.-húzott ki az üzletből.Egy kis gyors étteremnél aztán leültünk.
-Rendelek nekünk ennit.Mit eszel?
-Valami...zöldségeset.
-Na persze,hogy szegény gyerek csont és bőr legyen.-kuncogott fel.Nicolette szépen elment rendelni én meg az üvegen néztem kifelé.
Az üzletek neveit tanulmányoztam.
Harrods...olyan ismerős ez a név...mármint tudom,van egy ilyen pláza szerű Londonban de mégis olyan ismerős...talán nem a Harrods...sokkal inkább a Harry....bár ez egy jó név.Erős angol név.
-Itt a reggeli.-gondolkodásomból a barátnőm zökkentett ki.
-Köszönöm!-mosolyogtam rá.
-Semmiség,jó étvágyat!
-Neked is.-kezdtem evésbe vele együtt.Igaz nem zöldséget sokkal inkább csokis palacsintát hozott de néha ehetek ilyesmiket...
Megosztottam vele közben a gondolat menetet amit megszakított.
Két órán keresztül vásároltunk néhány dolgot,meg nézelődtünk és beszélgettünk.
Már épp a kijárat felé sétáltunk.Kicsit megijedtem mikor azonban tipikus sleppet pillantottam meg.Általában az ilyen bandák beszológatnak mindenkinek és alapból úgy megbámulnak,hogy kellemetlen helyzetbe hoznak.
A barátnőm mint egy úttörő mit sem törődve velük húzott maga után.
Nem figyeltem a kis bandára,nem akartam egy beszólás célszemélye lenni,mivel most terhesen egyre csak érzékenyebb vagyok....
Na meg persze sejtem,hogy az ilyen kis bandák hogyan szólnak be az olyanoknak mint amilyen én vagyok.

Szép estét mindenkinek!💞