a várva várt váratlan

13. rész

-Basszus! Basszus, basszus, basszus! Már 7:53 -Ha valaki nem jönne rá, elaludtam. Nagyon. Ádámmal az esti filmnézés hajnali 3ig tartott, meg is lett a hatása. 4 óra alvással ébredtem, kócos hajjal, és a jó öreg karikákkal. Basszus! Gyorsan felkaptam egy hosszú szakadt farmert, és egy fekete pólót, felkontyoztam a hajam, felkaptam a táskám, majd lerobogtam a lépcsőn. Anyuék nem voltak otthon, bár szombat van, ma nekik is munka nap. Kivettem egy műzli szeletet a kamrából, és kirobogtam a házból. 7:58. Oké, már biztos hogy kések 10 percet minimum. Shit!
-Hé!-szólított meg egy hang a hátam mögött.
-Te meg mit keresel itt? El fogunk késni!
-Számítottam rá, hogy miután hajnali háromig beszéltünk tegnap, el fogsz aludni úgyhogy gondoltam érted jövök.
-Hű! Hát..köszi Ádám! De akkor menjünk, mert már 59!
Mire a sulihoz értünk már óra 3 volt. Berohantunk a suliba. Angol-Némettel kezdtünk, mivel egy csütörtöki napot pótolunk be, és akkor német az első óránk-Akkor jó németet!-Köszönt el tőlem Ádám, majd lazán besétált a terembe.
-Kösz!-motyogtam magamban, majd eszembe jutott hogy amúgy már rohadtul a teremben kéne lennem, úgyhogy elfutottam a másik irányba, és bementem.
-Németh! Es ist 8 Uhr 10 mintuten!
-Entschuldigung! (Elnézést kérek!) Elaludtam.
-Rendben, ülj le!
A német szokásosan unalmasan telt, halgattam a többiek nyögdécselését.
És jött a kedvenc órám. Mateeek. Blahh.
-Szia Am!
-Lia! Hallom késtél..késtetek. Kérem a részletekez! Most!
-Jó-jó akkor menjünk ki a folyosóra.
-Szóval? Mi volt?
-Este 10kor rám írt.
-Iiiiiiiiiiiiiiiiii!
-Csönd na!-mondtam mosolyogva-Filmet akart nézni. És hát ebből az lett hogy 3ig beszélgettünk meg néztük a filmeket.
-Uhh akkor megértem miért késtél.
-Hát igen. De! A legjobbat nem mondtam.
-Nah!
-Reggel értem jött.-mondtam óriási vigyorral, mert elkezdett nekem is leesni hogy értem jött, és hogy rávette az apját hogy vigyenek el.
-Azta! Lia! Ne mondd hogy te még mindig nem látod! Ezek után. Totál beléd van zúgva!
-Nem is tudom. Jajj de jó lenne.
-Menjünk vissza a terembe, csöngettek.
-Most le kéne ülnöm mellé úgy, hogy közben nem vigyorgok, mint az állat.
-Gondolj valami szomorúra.
-Oké, amit tegnap néztünk szomorú volt.
-Akkor menjünk!
-Várj, nem jó. Az is rá emlékeztet. Akkor ha elkezdek röhögni és észre veszi azt mondom, hogy valami vicceset mondtál.
-Jó, de mostmár tényleg menjünk!
Basszus, ez nehéz lesz. Leültünk a helyünkre.
-Hello!
-Szia!
-Milyen volt a német?
-Unalmas. Az angol?
-Hát...
-Khmm! Esetleg zavarok?
-Elnézést kérünk tanár nő!- ez a tipilus kérdés amire nem lehet jól felelni.
-Ha az osztály nem vigyáz, sajnos ültetnem kell. Ez 9.ben már nagy szégyen.
-Pazar!-suttogtam oda Ádámnak. Erre el kezdett röhögni.
-Király! Húzz az igazgatóiba!
-Upsz! Bocsi!- tátogtam oda neki. Vissza mosolygott rám, majd kiment a folyosóra.
-Németh! Ha már ilyen boldog, akár ki is jöhet felelni.-sóhajtottam egyet, majd kimentem a táblához. De hosszú lesz ez az óra.
Matek után dupla magyar jött, utána töri, most pedig tesi lesz. Gyorsan átöltöztünk tesi cuccba, aztán bementünk a terembe.
-Remélem röpizünk. Azon kívül nincs sok jó a tesiben.- mondtam Amnek.
-Hát ja!
-Kedves osztály! A mai órán elkezdjük a kötél mászás, a kézen állás, a guruló átfordulások és a cigány kerék gyakorlását.-az osztály egy emberként sóhajtott fel. A lehető legrosszabb. Mondjuk a netfitnél nincs rosszabb de ez jön közvetlenül utána.- aki már tud kézen állni az álljon ebbe az oszlopba. Akinek még kell segítség a másikba.- én szerencsére tudok kézen állni, de nem tartozik a kedvenceim közé.
-Hé Korn! Versenyezzünk. Aki hamarabb lejön kézenállásból, a következő kört póló betűrés nélkül kell végig csinálnia.
-Mészáros Amanda! Te és az ötleteid! Jó, oké, csináljuk. De nem fogok veszíteni.
-Meglátjuk.
Kettőt tippelhettek hogy ki veszített. Hát persze hogy én. Idegesen kihúztam a pólót a gatyámból, és felmentem kézenállásba. Az egész osztály engem nézett. A hasam kilógott, szerencsére több nem látszott belőlem. 2 percen keresztül tartottam magam, majd lejöttem.
-Szép volt Lia!-jött oda hozzám Ádám-Igazán üdítő látványt nyújtott.-mondta nekem vigyorogva
-Fog be!-mondtam, majd kisétáltam a teremből. Az öltözőig tudtam tartani a fejem, majd elkezdtem röhögni. A többiek nem igazán értették hogy mi történt, de nem nagyon érdekelt.

Sziasztok! Nem tudom mikor fogom tudni hozni a részeket, sajnos sokat kell tanulni. De igyekszem megírni őket előre. Remélem tetszik!💕🤞🏻