Hétfő. Uncsi. És fárasztó nap. Semmi extra. Vagyis elméletben. Így kellett volna lennie. Ehelyett megkaptam életem első csókját, és átéltem az egyik legjobb és egyben legrosszabb napom is. Na de az elejétől. Reggel úgy néztem ki, mint egy zombi. De tényleg! A jó öreg karikák sem hagytak cserben. Az egy napos hétvége nem tett túl jót. Az egész napos netflix, és a sokáig fenn maradás hatására néztem úgy ki reggelre ahogy. Semmi gond, a hétfők mindig szarul indulnak, majd jobb lesz. Vagyis ezt gondoltam.
-Szia Lia! Látom te is sokat aludtál a "hétvégén". Khmm irónia.
-Szia Am! Hát igen. -röhögtem el magam
-Mi van vele?
-Kivel?
-Korn, ne csináld! Tudod te azt!
-Ömm..nem?
-Mi van Ád....ó szia Ádám! Hogy vagy?
-Öhhm helló! Kösz jól.- mondta furán, majd be ment a terembe
-Amanda!-mondtam nevetve-Mit csinálsz?
-Jahj kell neki egy álnév. Így nem tudom hogy hívni, ha itt van.
-A Mr. Baromarc megteszi.
-Ne máár! Nem hívhatod így életed szerelmét.
-Ácsi ácsi. Ki mondta hogy életem szerelme?
-Hát te! Jó, lehet hogy szó szerint nem így mondtad, dee..
-Az hogy tetszik egy kicsit nem jelenti azt hogy életem szerelme.
-Persze persze. Ezt a szemednek is mondd meg, mert én úgy látom, ő még nem tudja.
-Jaj de vicces valaki. Hupsz ez a csengő volt. Menjünk be!
-Szerencséd van, de szünetben folytatjuk.
-Ahh már.
-Baj van a paradicsomban?
-Mi van? Hagyj már Mr. Baromarc! Hé, ez tényleg jó becenév lenne neki.
-Kit hívtál te Mr. Baromarcnak, Őméltósága?
-Hát ezt megbeszéltük. Milyen óra is van?
-Nekem kéne tudnom?
-Hát persze, miért is gondoltam hogy Király Ádám valaha is tudni fog valamit?
-Nem tudom.
-Költői kérdés volt. Ahh! Am! Milyen óra van?-suttogtam hátra
-Földrajz.
-Ahf! Köszi!
-Jó napot! Ma nincs Takács tanárnő, így ki viszlek titeket az udvarra.-az osztály éljenzésben tört ki. Mindenki örült a lyukas órának, kivéve engem. Folytathatjuk azt a nem kissé kellemetlen beszélgetést Amandával. Szuper!
-Figyu Korn! Eszembe jutott valami. Nem akarunk felelsz vagy merszezni?
-Öööö de persze!- francba! Egyik legszarabb játék. -kik lennének benne?
-Hát az osztály. Andris, Panka, Noémi, Tibi, Zsolti, Ádám, ilyesmik.
-Hát...oké. Panka és Noémi sokkal jobb fejek hogy Kinga nincs itt.
-Igen, tényleg. Remélem vissza se jön.
-Hát igen.- na itt kezdődtek a bajok. Hogy beszálltam ebbe a hülye játékba
-Ki kezd?
-Hoztam egy üveget, sorsoljunk!-mondta Tibi
-Na, Panka, hajrá!
-Oké, akkor Amanda. Felesz, vagy mersz?
-Felelek. -*az osztály csalódott hangokat hallat* (író: sorry, nem tudtam ezt jobban megfogalmazni😂😅) - Jó na, gondoltam kezdek valami egyszerűvel.
-Jó, rendi. Szóval. Mondd el nekünk, hoogy ömm hmm milyen bugyi van rajtad?
-Komolyan ez az első kérdés ami eszedbe jut? Hogy milyen bugyi van rajtam? Egyébként fekete, ha ez ennyire számít.- mondta folyamatosan röhögve- Na jó, én jövök. Pörgetek. Uuuu Ádám! Felelsz, vagy mersz?
-Most inkább én is felelek.
-Mi az, amit az eddigi életed során az egyik legjobban megbántál?
-Hű. Bár biztos sok ilyen van, de ami most leginkább az eszembe jut, az az, hogy elszalasztottam egy lányt, mert nagyon megbántottam. Remélem egyszer megbocsát. -mondta, majd rám nézett. Ajjajj, csak most ne legyek vörös, légyszi! A felelsz, vagy mersz egy darabig egész jól ment. Andris megpuszilta Amandát, Panka szerelmet vallott Noéminek (persze csak viccből, semmi komoly), Tibi bemutatott egy tanárnak, Zsolti pedig elmondta hogy fél a bohócoktól. És ez után jöttek a bajok. Mivel hogy Zsolti Ádámra pörgetett.
-Ádám. Felelsz, vagy mersz?
-Merek.
-Ez a beszéd. Akkor csókold meg Liát.
-Na hagyjál! -kiáltottam rá-ez nem vicces!
-Nyugi Lia, csak egy csók!- Ádám felhúzott. Síri csend volt a focipályán. Már amennyire lehetett, a sok madártól és egyébtől. Ott áltunk a kör közepén. Fogta a kezem. Minden tökéletes lett volna, ha épp nem egy játék közepén vagyunk. És ha az a csók tiszta szívből jött volna. Ezért is gondolom, hogy akkor és ott a helyes dolgot tettem.
-Kösz, nekem ennyi elég volt.-mondtam, majd be futottam a wcbe. Neki támasztottam a hátam a falnak, és le hunytam a szemem.
-Lia! Itt vagy?
-Ádám?
-Igen. Jól vagy?
-Persze, csak..utálom ezt a játékot.
-Bejöhetek?
-Gyere. De ugye tudod, hogy ez egy lány mosdó?
-Igen, persze-mondta nevetve- mi volt a gond?
-Hogy mi? Az, hogy bár lehet gyerekes, de szeretném ha az első csókom nem egy hülye játék miatt jönne létre. Hanem akitől kapom, az szívből adja, azért, mert kedvel.-plussz túl sok emlék jött fel, elsírtam volna magam. De ezt már nem tettem hozzá.
-Értem. És mit szólnál ahhoz, ha azt mondom neked, hogy szeretlek?-kérdezte, majd meg se várva a válaszom, megcsókolt. És igen. Most fogtok lelőni engem.
-Öhh hát ez váratlan volt. Ne haragudj, de én szerintem még nem állok erre készen.- Mondtam, majd kisétáltam a wcből.Na hellohello! Vagy inkább szép hajnalt? (Nálam éppen hajnali háromnegyed 2 xd) Itt az új rész. Tele van klisével, de így sikerült. Remélem azért tetszik.😉💞
ESTÁS LEYENDO
a várva várt váratlan
RomanceRészlet a könyvből: ~elegem van abból hogy egy rakás szerencsétlenségnek érzem magam! Elegem van abból hogy valaki attól lesz jó arc mert átüvölti az egész osztályt és mindenkinek beszólogat! Elegem van abból hogy mindig ezek a lányok nyernek és az...