Régi szép emlékek

329 18 2
                                    

2.
Két és fél napja úton vagyok már , két és fél napja hagytam hátra egy időre az eddig meg szokott életemet Gyönyörű Csillagfény nevű lovammal.Hogy újra szembe nézek a múltammal . A múltammal ami már évek óta kísért , az utóbbi időbe egyre jobban érzem ahogy a kő vibrál, pulzál vagy amikor a helyzet olyan akkor égeti a bőrömet. Ezek a jelenségek csak akkor fordulnak elő ha Ő veszélybe van, iszonyat dühöt vagy nyugtalanságot érez.Össze vagyunk kötve azzal a kővel amelyet azon az éjszakán ajándékozott nekem mikor össze kötöttük a sorsunkat .Az elején csak barát volt, majd védelmező báty, végül bele szerettem amely mára már fájdalommá s haraggá alakult át.

14 év vel ezelőtt
Gyönyörű hold tölte volt élveztem ahogy Erebor bástyáin sétáltam a hold fénybe . Imádok ilyen kor ki szökni mikor nincs kint senki , a vár népe s a zuhatag városiak már békésen alszanak.Csak én és a Hold vagyunk ilyen kor szabadnak érzem magam független nek , nincsenek szabályok, nincsenek el várások. Csak egszerüen Én vagyok Jade Undómiel . Warold és Helenia lánya.Már csecsemő korom otta itt élek Erebor falain belül tanulom hogyan legyek úrinő hogy kell viselkedjek s hogyan legyek jó anya és jó feleség s majd egyszer talán meg felelő királyné.De engem helyette jobban le kötöt az ijászkodás kard forgatás és ehhez hasonló tevékenységek.
- Már megint ide kint császkálsz ? szolalt meg mögülem mély dörmögő hang, meg sem kellet forduljak hogy tudjam ki áll mögöttem
-S-miért ne lehetnék kint ? Hiszen te is itt vagy nem igaz? nézek mélyen a személye.
-Jó éjszakát szeretem volna kívánni s miután a sokadik kopogás után sem nyitottál ajtót úgy döntöttem be nyitok...
-Nocsak csak nem ennyi év után végre kopogtál az ajtón én pedig bent sem voltam hogy hal hassam. Mi történt hogy nem egyszerűen csak be nyitottá? nézek rá szemtelenül s alig bírom vissza fojtani a kitörni készülő nevetésemet.
-Ne szemtelenkedj ! förmedt rám, -Ott tartottam hogy miután nem nyitottad ki be nyitottam nem voltál bent ,s már sejtetem hogy hol kell téged keresni. Ostoba kölyök.
-Nem vagyok sem ostoba sem pedig kölyök. Már nagyon rég óta nem , fel nőttem Thorin néztem rá mérgesen.
-Akkor talán viselkedj is úgy mint egy fel nőt nő. s ne úgy mint egy gyerek csak azok szöknek ki éjszaka a szobájukból hol szabályt szegjenek.
- Ugyan te és a szabályaid mint ha te be tartanád őket . fordultam el tőle sértődőten
- Én egy herceg vagyok rám más szabályok vonatkoznak mint rád.
-Hát persze hercegséged nézek rá undokul, a-engedelmével vissza térek a börtönömbe. hajolok meg mélyen előtte s hátat forditotam neki.
-Légy a feleségem! jelentette ki felsőbb séges hangon, nem kérdezte ha nem ki jelentette.
-Hogy mondod? nézek vissza kerek szemekkel
-Azt mondtam hogy legyél a feleségem . Már gyermek korunk ota el van rendezve a sorsunk ezt Te is nagyon jól tudod. jön hozzám közelebb.
- Ahogy te is mondtad Jade nem vagy már gyermek, itt az ideje hogy úgy viselkedj mint a felem, a menyasszony s később asszonyom. jön még közlebb.
-Azt várod hogy úgy ugráljak s hajlongjak ahogy te akarod? Eddig védtél s támogattál s köszönöm is neked. De...
-Előbb utóbb így is úgy is elvennélek feleségül. Nem mindegy hogy mikor jegyezlek el???Melletem szabad lehetnél oda mehetnél s akkor amikor kedved tartja.
- Tényleg ennyire szívtelen vagy?
-Az volnék ? jön még közelebb ahogy közelit én hát rálok és már nem sok választ el a vár falától
-A törpök és a tündék szerelemből házasodnak s nem érdekből. nézek a szemébe már már könyezve.
-Szeretlek téged már régebb otta mióta te kébzelnéd, simít végig finoman az arcomon.-Kérlek légy a feleségem ,. néz rám lágyabban s elővesz a zsebéből egy dozot.- A gyűrűt el csépeltnek tartom inkább ezzel a különlegeséggel kérem meg a kezed .Ez a kő az Aura kő az egyik feléből a te nyakláncod készült a másik pedig számomra a karkötő ha Igent mondasz a kő össze köt minket őrök életre a ha félsz , dühöt , vagy haragot érzel azt én is érezni fogom a kövön keresztül.. egy darabig csak nézek a szemébe s próbálom kikémlelni hogy igazat mond vagy csak a kötelességből teszi.
-Rendben ! Igen hozzád megyek, a feleséged leszek.
Hal ványal el mosolyodik ki vesz a nyakláncot a dobozból elhúz a fal tol a hátam mögé áll elém emeli a nagyláncot férre húza a hajamat s be kapcsolja a kis arany kapcsot.
- Kész is! jön elém s meg szemléli ,- Illik hozzád csak még jobban ragyogsz tőle.
-Hol van a karkötőd ? elővesz egy másik dobozt fel nyitom, -Fel húznád a kabátod ujjút? nézekrá, egy halvány mosolyt enged meg magának majd meg teszi amit kérek fel kapcsolom a bőrbe erősítet Aura kővel díszítet karkötöt. -Meg vagyunk.
- Ideje lenne vissza térned a háló szobádba. jön közelebb
-Egy perce se vagyok még a mennyasszonyod de ugyan úgy dirigálsz. nézek rá mérgesen.
-Csak nem szeretném hogy ,meg fáz.
-Nincs kint hideg, kérlek had maradjak még egy kicsit.
-Legyen de akkor én is itt maradok. bólintok az egyezkedésére. oda lépek a a vár elejére egy szer csak rám teríti a kabátját, kérdőn nézek rá. -Mondtam nem szeretném hogy meg fáz.
-Így viszont te fogsz meg fázni. egyszer csak át ölelt hátulról meg lepődtem s meg fezültem ahogy előttem össze fonta a kezeit.
- Így egyikőnk sem fog fázni , hátamat neki döntöttem a mellkasának s úgy néztem tovább a tájat s a holdat. -Végre vég érvényesen hozzám tartozol az én gyönyörű menyasszonyom. suttogta az est sötétjében.


Ahogy az emlék végére értem úgy éreztem hogy újra át élem azt az estét , hogy újra a karjai ban tart, mint után sok estén keresztül . De nem így van 2 év jegyesség után tört ránk az a bestia Smaug s 12 év e várok hogy újra boldog lehessek az oldalán , de egyszer sem kereset.
- Én teljesen meg örültem hogy el indultam erre a küldetésre s már vissza fordulni sincs értelme , hiszen el értem a megye határát. morfondíroztam magamban. s meg simogattam Csillagfény sörényét.
- Most már csak meg kell találnom Zsákos Billbó házát , igyekeznem kell mi nyárt este lesz s lassan esni is fog. néztem fel az égre.
-Gyerünk Csillagfény keressük meg a házigazdánk házát.


Köszönöm hogy el olvastad ha tetszet hagy egy kommit :)

Újra egymásra találásDonde viven las historias. Descúbrelo ahora