Újra egymásra találás

Az igazság ,a teljes igazság

Vacsora után nem is tértem vissza szobába ha nem egyenesen a kertbe mentem.
Nem tudom menyi ideig lehetem kint , csak ültem a padon néztem a holdat és azon gondolkodtam hogy vajon jól döntöttem e?
-Biztos hogy ez volt a leg helyesebb döntés amit hozhatam?Mi történik akkor hogy ha mégsem tudom meg menteni az aranytól , a sárkánytól? Mihez kezdek hogy ha ugyan olyan tébolyult s meg szálott lesz mint a nagy apja? csak pörögtek bennem a kérdések de még egyikre sem tudtam a választ csak azt tudom hogy már nincs vissza út. elmélkedése ből az zökkentet ki mikor egy kabát terült rá a vállam ra.
-Be vallóm meg leptél, nem is olyan régen még te bizonygattad hogy nem vagy s nem leszel asszonyom. A mai estén pedig te magad kérted hogy fogadjalak asszonyommá. Mégis mi változatta meg a véleményedet? úgy beszélt hozzám hogy a holdat nézte s szokásához híven keresztbe fonta karjait.
-Gyere velem s válaszolok minden kérdésedre. nyújtotam ki felé a kezemet.
Meg fogta a kezem s úgy vezetem a víz esés hez majd be a barlangba ahol ár égtek a fáklyák s a párnák szépen el voltak rendezve a földön hogy kényelmes legyen.
-Arwen, Köszönöm mosolyogta halványan, ő az egyetlen aki igazán ismer.
-Gyere foglalj helyet.
-Halgatlak le ült mellém a párnákra.
-Nem lehetek az asszonyod le galább is teljesen ne lehetek az.
-Ezt meg mégis hogy érted?Mond csak a bolondját járatid velem asszony? ragadta meg a karomat.
-Se tünde ,se törp, sem eber nem akarhat magának egy meg bélyegzett nőt, akinek a testét egy heg csúfítja el. rántottam ki a karomat a kezéből.
-Mégis hogy szerezted? kérdezte két kedve.
-Smaug tól , azon a borzalmas napon mikor mindent el vesztetünk ami fontos volt nekünk.
-Az lehetetlen magam inditótalak el a hátsó kijárathoz ált fel s fordítót maga felé, nekem pedig már pereg tek a könnyeim
-Csak hogy nem teljesen arra vezetet az utam.

~ emlék ~

Gyönyörű nap sütődte nap volt , kint sétáltam a vár falánál és néztem a táját ,néztem ahogy Suhatag város utcáin a gyerekek szaladgálnak ahogy papírsárkányt reptetnek s ez mosolygásra késztetet.
-Egyszer neked is lesz majd benne részed, szólalt meg mögöttem Balin.
-Azt hiszem már régen ki nőttem a papírsárkány eregetés ből Blain mester. mosolyogtam rá.
-Én ne is éppen arra céloztam ha nem a gyermek áldásra
-Ugyan hol van az még. néztemrá.
-Nem soká itt a menyegzőtök s többi pedig már rajtatok múlik.
Hirtelen olyan szél tádat fel amelyet még nem tapasztaltunk , majd meg jelent a zaklatott s Ideges Thorin.
-***Balin kongass harangot, tüstént hívd az őrséget. Jade gyere velem fogta meg a kezem.
-De hát mia baj? kérdezte Balin.
-Sárkány . fordult vissza felé Thorin én csak döbbenten néztem majd el húzott a belső párkányig ki hajolt s le kiabált. -SÁRKÁNY!!!!
-Jade meny a hátsó ajtóhoz ott fog várni anyád és Dís meneküljetek később meg keresünk titeket.
-Nem veletek akarok harcolni erősködtem.
-Nem tudok úgy küzdeni hogy ott vagy a közelemben ahhoz túl Ságosan is fontos vagy hogy bár mi bajod essen. majd magához húzót s meg csókólt. -Szeretlek, most meny.
Nehezem re eset el engedni de anyám keresésre indultam ahogy haladtam a hátsó kapu felé egyszer csak anyám rohant velem szembe kardal a kezében.
-Anyám várj. rohantam utána.
-Jade meny a hátsó kijárathoz én megyek s meg keresem apádat.
-Nem én is veled tartok egy család vagyunk ,néztem rá el szántan.
-Rendben de mard mellettem.
-Úgy lesz.bólintotam majd rohanni kezdtünk a fő kapu felé.
Mikor oda értünk a sereg élén Thrain, Thorin és Warold az apá áltak.Mikor az a bestia betörte az kaput egyből tűzet okádót , gyorsan be rántottam anyámat egy oszlop mögé de nem volt elég hely ketönknek.A sárkány lángja el érte a hátam egy részét s a vállamat hatalmasat kiáltottam fel fájdalmamba.
-Jade kapót el anyám.
-Semmi bajom édes anyám.
-Most azonnal el viszlek Völgyzugolyba segítet fel támaszkodni s mivel csak egy út volt a ki jutáshoz el indultunk a hátsó kapu felé.

~ jelen ~

Ahogy meséltem peregtek a könnyeim
-Az utólsó emlékem hogy látom Erebor égni, láttam ahogy az a szörnyeteg elevenen el égette atyámat, s láttam ahogy Thranduil meg futamodott.
-Meg nézhetem kérdezte lágyan ?én csak bólintani voltam képes el indultam a párnákhoz majd le térdeltem rá s a ruhám vállát le húztam hogy szemügyre vehesse . azt vettem észre hogy remeget a keze ahogy végig simítót a börömön.-Ez mind az én hibám hogy ha akkor magam viszlek az ajtó hoz ez nem történt volna meg.
-Ne mond ezt, nem te tehetsz róla . fordultam felé.-Thranduil azért akart unoka öcse feleségének hogy enyhítse a büntudatát.De akár hányszor vissza utasitotam őket mindig erőszakosabbak voltak.
-Most már az én asszonyom vagy , emelte fel az államat- Nem engedem hogy bárki is ártson neked
-De akkor sem lehetek teljes asszonyod még ha gyermekünk is lehetne vinné tovább a seb helyet nem bírnám ki hogy miattam viselje azt a terhet ami nem is az ővé. néztem vele a szemébe mélyen.
-Még ha így is lenne ő akkor is a mi gyermekünk lenne. Egy igazi kis trón örökös. nézet büszkén a szemembe, amitől fel kellet nevetnem .
-Miből gondolod hogy fiú lenne? Szerintem pedig kis lány ,egy igazi kis amazon.
-Mint az anya?
-Akár néztem fére mer zavarba voltam a pillantásától . leült mellém majd az ölébe húzott.
-Tölsd velem az éjszakát Jade légy teljesen az asszonyom légy csak az enyém néz mélyen a szemembe.
-Tényleg ezt akarod ? Hogy teljesen hozzám legyél kötve?
-Már születésed óta hozzám vagy láncolva mióta csak meg láttalak szeretlek.
-Most miért vagy más mint az utazás elején? Pont olyan vagy mint a szörnyű nap előtt voltál.
-Mert végre az enyém vagy , s soha többé nem engedlek el. húzott le magához s meg csókolt .Az est hátra lévő részében nem beszéltünk többet csak egy mással foglalkoztunk s teljesen s vissza vonhatatlanul az asszonya lettem a fele. Csak ő és én léteztünk nem volt küldetés , nem volt kincs, nem voltak veszélyek csak mi ketten voltunk.Reggel a nap sugaraira s melegére ébredtem s Thorin meleg tenyerére a csupasz hátamon.
Lassan nyitogatam a szemem ,s szembe találtam magam Thorinnal halványan rá mosolygót.
-Jó reggelt feleségem.
-Jó reggelt férj uram , jézusom de furcsa ezt ki mondani nevetem fel kínosan.
-Előbb utob úgy is az lettem volna néz rám .
-Ebben igazad van, ideje készülődni s el indulni a reggelihez.
Szépen lassan mind a ketten fel öltöztünk majd el indultunk vissza a kis csapatunkhoz, nem tudtam hogyan fogunk viszonyulni a többiek ellőt így inkább csak egy más mellet sétálva mentünk fel a teraszra ahol már Bofur javában énekelt s Bácsikám csak döbbenten nézet Arwen a szalvétába próbálta rejteni a nevetését, míg Gandalf egyfolytában bocsánat kérően nézet bácsikám felé. Thorin felém nyujtota a karját hogy karoljak belé s így lépjünk be a teraszra. A nap hátra lévő része eseménytelenül telt a Törp csapat Bilbóboval egyetem be el vonult a víz esés hez hogy vegyenek egy fürdőt én Arwen társaságában voltam.
Míg nem Lindir kopogtatót be az ajtón
-Arwen úrnő, Jade úrnő el nézést hogy meg zavarom önöket de Elrond úr üzeni hogy Galadriel úrnő meg érkezet és látni kívánja Jade úrnőt. egymásra néztünk Arwennel tudtuk h ez nem jelent jót.
-Rendben Lindir megyek máris.
-És Miszrandir kérdi merre vannak a törpök beszéde lenne velük.
-Üzenem neki hogy nem soká fel keresem s el vezetem hozzájuk válaszolta Arwen.
-Rendben úrnőm hajolt meg.-Engedelnükkel távozom.
-Meny csak mosolyogtam rá.
Amint ki lépet s be csukta maga mögött az ajtót fel álltam majd Arwen felé fordultam.
-Nos azt hiszem itt az ideje hogy szembe nézek a nagynénénk kell.
-Sok sikert mosolygót rám.-Én pedig el kisérem Gandalfot a törpök hoz. bolintotam
Majd ki léptem az ajtón egyenesen a torony felé ahol a nagy néném már várt rám.