Tánc a csillagok között

Nulladik adás

Csele koppanó léptei elvegyültek a táncteremből kiszűrődő zenében. Odakint halkan csepergett az eső, egy-egy kövérebb esőcsepp meg-megrezzentette a gang bokrainak leveleit. A zene elhallgatott, abban a pillanatban, mikor Csele az ajtóhoz ért.

– Ügyesek voltatok ma. Ne felejtsétek el otthon gyakorolni az öt alappozíciót... – Az egyre erősödő zsivajban Nemecseknek fel kellett emelnie a hangját. – ...és tessék szólni a szüleiteknek, hogy az edzéspénzt... Ha nem nagy probléma a tandíjat hozni...

Csele félrehúzódott, hogy a kifelé igyekvő balett-tütüs kislányok elférjenek mellette, csak azután dőlt neki az ajtófélfának. A táncterem falát beborító tükörben szemügyre vette magát, és elégedetten megállapította, hogy igazi filmsztárnak nézett ki lezser farmerdzsekijében és piros csíkos ingében. Nem is látszott rajta, mennyire mocskosul izzadt ebben a késő augusztusi párás hőségben.

– El fogsz szegényedni, ha nem tanulsz meg kiabálni – sandított Nemecsekre vigyorogva. Nemecsek éppen ivott, vízzel teli arca kikerekedett, akár egy hörcsögé, de még így is hősiesen kivágott egy grimaszt.

– Mintha eddig milliárdos lettem volna – morogta, miután nyelt egyet. – Neked nincs meleged?

Csele válasz helyett előhúzta a telefonját.

– Felhívtak. Megkaptam.

Nemecsek szeme elkerekedett.

– Tényleg? Úristen! És mit mondtak? Hova kell menned? Mikor kezdődik? Mondj már valamit!

– Majd, ha előbb hagysz szóhoz jutni. – Csele nevetve felé nyújtotta a telefonját. – Itt van, olvasd el.

Nemecsek izgatottan végigfutotta a részleteket tartalmazó SMS-t, de mire a végére ért, a mosoly lehervadt az arcáról.

– Nem írja, kivel fogsz táncolni.

– Csak ne sportoló legyen – mondta Csele. – Bárkit meg tudok tanítani táncolni, csak sportolót nem.

Nemecsek elfordult, a pólóját rángatta le izzadt hátáról, és csak a válla felett szólt hátra:

– És ha mégis sportoló lesz?

– Nem sportoló lesz – szögezte le nyomatékosan Csele. Kellett Nemecseknek előre rémisztgetnie őt. – Különben meg, veled mi van? Téged még nem hívtak vissza?

Nemecsek nem nézett rá, lehajtott fejjel oldotta ki a balettcipőjét.

– Miért hívnának? – Könnyedén mondta, de Csele látta a válla ívében a feszültséget. – Bukókat nem hívnak vissza.

Csele beharapta a szája belsejét. Még a Táncművészetiről ismerte Nemecseket, ahol mindketten balettet tanultak, amíg Nemecsek ki nem bukott. Azóta kapott ugyan kisebb munkákat háttértáncosként az X-faktorban meg videoklipekben, de csinos táncosfiút kevesebbet kerestek, mint csinos táncosnőt, ráadásul kevesen akarták elhinni Nemecseknek, hogy nem csak a baletthez ért, így maradt a tanítás, a gyorséttermi melók és az időszakos munkák. A Tánc a csillagok között lett volna az utolsó lehetősége, hogy újra táncosnak érezhesse magát.

Csele átszelte a köztük lévő távolságot, és gyengéden tarkón legyintette Nemecseket.

– Hé!

– Ne beszélj marhaságokat! – pirított rá Csele. – Ki volt itt a Budapest első?

Nemecsek elröhögte magát.

– Fogd már be, te meg Európa második voltál! – lökte arrébb. Csele nem tudta elfojtani elégedett vigyorát, ahogy hátbaveregette Nemecseket. Régen volt már, de Európa másodiknak lenni még mindig jólesett, enyhítette az incidens fájdalmát.

– Akárhogy lesz, estig még hívhatnak. Ha pedig nem, akkor inni fogunk. Amúgy is, de akkor különösen.

Nemecsek a fejét csóválva felkelt, és a vállára vetette a táskáját.

– Hívjuk a Gerébet is – kérte. Csele fintorgott.

– A Gerébet? Minek? Utál velünk lógni.

– Jó, de most nehéz lehet szegénynek. – Nemecsek közelebb hajolt, úgy súgta, mintha lett volna körülöttük valaki: – Az Áts Feri már megint szakított vele.

– Nem is jártak.

– Jó, de... Ez bonyolult. Főleg, hogy megint egymás ellen mennek ebben a műsorban.

Csele a szemét forgatta.

– Nem értem, hogy tudtál neki megbocsátani.

Nemecsek valamelyik X-faktorból ismerte Gerébet, ahol együtt táncoltak. Nemecsek mindent megtett, hogy a barátja legyen, Geréb pedig cserébe minden különösebb bűntudat nélkül szabotálta Nemecsek Szombat esti lázas jelentkezését. A műsor alatt találkozott Áts Ferivel, akivel azóta sem tudtak szabadulni egymástól. Csele időről időre visszagondolt arra a négy hónapra, amikor Nemecsek minden szombat este a tévé előtt fetrengve zokogott, ő pedig egészségügyi jelleggel diktálta bele a mentás fagyit, hátha attól jobban érzi magát. Remélte, hogy Gerébnek elég büntetés az Áts Ferivel való se veled, se nélküled, de nem tudott szabadulni az érzéstől, hogy a férfi annál is rosszabbat érdemel. Úgyhogy – határozta el –, ha végre szembekerülnek a Tánc a csillagok közöttben, főnixszerű feltámadásának részeként a sárba tapossa Gerébet, ahogy azt megérdemli. Csak ne sportolót kapjon.