Mιɳԃҽɳ Nყσɱ Hσȥȥáԃ Vҽȥҽƚ Aʋαɠყ Bҽéρüʅéʂ Aȥ Eʂҽɾɳყő AƙαԃéɱιáႦα

7. rész |kiengesztelés| ÁTÍRVA

A hang hallatán, ereimben szinte a vér is megfagyott, és csak dermedten ültem továbbra is a székben, de moccanni sem mertem. Tekintetemet lassan felemeltem a képről, majd egy idős férfit láttam meg. Fél szemén egy monoklit viselt, ami jól illett öltözékéhez. Arcán őszes szőrzete díszelgett, mi inkább komorrá, mintsem komollyá tette vonásait.

Amint közelebb lépett, arcára döbbentség ült, mit nem tudtam mire vélni. Ennyire azért nem vagyok ronda, vagy szét állna a hajam? Mondjuk akkor szóltak volna lent a többiek ha furcsán néztem volna ki.

~ Kegyed mit keres itt?- Kérdeztem enyhén remegő hangon, de mégis határozottsággal.-

~ Ééén csak.... Klaust kerestem.- Vágtam rá kérdésére, mondjuk ezt a választ magamnak sem hittem volna el.-

~ Maga szerint ez a bizonyos Klaus, az én asztalomnál található?- Kötött bele válaszomba, mire én sem tudtam mit reagálni.-

~ Ez mégis mi?- Próbaltam terelni a témát, miközben felmutattam neki az asztalon lévő képet.-

~ Ahhoz magának semmi köze!- Jelentette ki rideg hangnemben.-

~ Oh tényleg? A kép rólam készült még kiskoromban, hogy ne lenne közöm hozzá???

~ Az nem lehet!- Jelentette ki az öregember.-

~ Pedig de!- Álltam fel határozottan a székből.-

~ Mégis ki maga?- Vetette rám kérdően tekintetét.-

~ Maya Lawson.- Feleltem neki, mire krém színű arca, hófehérre vált.- Valami baj van?

~ MAYAA.- Kiabált Diego a folyosóról, miközben engem keresett.-

~ Azt hiszem keresnek.- Tekintetem az ajtó felé szegeződött, majd sietve kisétáltam az irodaból.-

Ezután a kínos szituáció után, igyekeztem minnél messzebb kerülni attól az irodától. Nem értettem hogy ennek az embernek miért van rólam, egy kiskori képe... De mindegy is...

Ahogy a folyosó végére értem megpillantottam Diegot. Már jó ideje keres engem, de az előbbi beszólása miatt kicsit mérges vagyok még rá.

~ Maya.- Suttogta nevem aggódva.- Csak légyszi bocsáss meg az előbbi miatt.- Tekintetében megtörtség látszott.-

~ Figyelj Diego... én nem haragszom, de nem esett jól ahogy elküldtél...

~ Tudom és sajnálom, hagyd hogy kiengeszteljelek valamivel. Rendben?

~ Rendben.- Bólintottam rá ajánlatára, mire lágyan elmosolyodtam.-

A nap tovabbi részében Diegoval elmentünk kajálni, a közeli fánkozóba.