Amint felértem az emeletre, irányt vettem az ajtóm felé. Nem tudom mit kevert nekem Klaus, de hallásra jobban hangzott az ízéhez képest.
Már csak pár lépés választott el uticélomtól, mikor elhaladtam Maya szobája előtt. Talán Klausnak most az egyszer igaza volt, és lehet őszintének kéne lennem Mayaval...
Amint elsiettem szobája nyitott ajtaja előtt, megpillantottam ahogy ágyán, az igazak álmát alussza. Gyönyörű szőke tincsei omlottak le fekvőhelye széléről, kissé narancssárgás színt kölcsönözve a lenyugvó nap kellemesen simogató sugaraitól.
Muszáj volt megállnom, hisz nincs sok alkalmam arra, hogy végig mérjem őt. Minden nap tekinteteimmel lopva nézek rá, de most teljesen kiszolgáltatva fekszik előttem Maya.
Percekig csak bámultam, s csak bámultam gyönyörűséges arcát... milyen gáz hogy egy lány ennyire befolyással tud lenni rám... csak az a baj hogy ő nem egy lány, hanem az életem értelme, amit eddig senkiben nem találtam meg. Mióta ismerem teljesen elvesztettem magam, mintha két személyiségem lenne. A rendes, karakán, magának való, igazi Diego Hargreeves akit mindenki ismer. De mellette meghúzza magát egy érzésekkel teli, szerelmes énem, aki egyáltalán nem hasonlít magamra... vagy csak eddig erről nem tudtam.
Nehéz úgy szeretni igazán a világban, ahol mindenki sebezhető. Így a legtöbb ember falat épít maga köré, amit megerősít az önfejűségével. Én is ezeknek az embereknek a csoportját erősítem. Nehezen ismerem be másoknak a hibáimat, hogy senki se tudja, mik a gyenge, sebezhető pontjaim...
Tudom hülye vagyok, de már több mint egy órája ácsorogtam Maya ajtajában mint egy szatír. De muszáj kihasználnom ezt az alkalmat, mert Ryan miatt el kell őt engednem. Úgy se lenne mellettem boldog élete, s nem tudnám azt a biztonságot nyújtani számomra a legfontosabb embernek, mint amit Ryan tudna neki.
Merengésem közepette, Ötös szobája felől hangos robajra lettem, majd gyors léptékkel siettem oda. Meglepettségemre üresen állt a szoba, de az ott lévő ablak nyitva tátongott a falon.
~ Mégis mi a francot keresel itt?- Rivallt rám hátam mögül a kis vakarék goromba hangnemben.-
~ Az előbb valami furcsa hangot hallottam innen. Azt hittem bajod esett, és ide siettem. De te nem voltál itt.
~ Kössz Diego, de tudok magamra vigyázni.- S erőltetett mosolyt festett arcára, majd kisétáltam a helységből.-
~ Várj Diego!- Kiabált utánam.- Muszáj mutatnom valamit. Amíg nem voltam itthon, a kezembe akadt ez.- Szűk nadrág zsebében kutatni kezdett, de nem talált semmit sem.- Baszki, hova a szarba tehettem?!
~ Mi az? Mégis mit találtál?- Kíváncsiskodtam. Ritka pillanatok azok, mikor Ötös akar tőlem valamit.-
~ Nem fogsz hinni a szemednek de Maya nem az akinek gondolod...
~ Hogy mi? Várj, várj, várj... ezt honnan veszed?
~ Az mindegy... de találtam egy képet amin ő van és egy srác akit el kell vinnem az intézőhöz. Azt hiszem hogy valami Ray vagy Ryan?! Szóval kibaszottul nem az akinek állítja magát!
~ Te normális vagy? Még csak nem is ismered!
~ Persze, mert te annyira igen! Mint ahogy Lilat...- Vágta hozzám szavait.-
~ Meg amúgy is, minek keresed azt a csávót?
~ Mert kaptam egy megbízást.- Nyögte ki nehézkesen.-
~ Mégis kitől? Ötös te ki a fasszal üzletelsz a hátunk mögött? Hmm?- Kezdett egyre jobban felforrni az agyvizem... majd közelebb léptem hozzá, ezzel kicsit megfélemlítve őt. De mindenki tudja hogy ennyitől Ötös nem fog berezelni.-
~ Az Intézőtől.- Emelte fel hangját.- Most boldog vagy? Minek akarsz bele kotnyeleskedni?
~ Az nem lehet... ő meghalt!- Rivalltam rá.-
~ Pedig nagyon is él!- Bökte meg mellkasom hegyes kis ujjával Ötös.- És ha megengeded folytatnám tovább a dolgom... Én legalább próbálom hasznossá tenni magam, nem úgy mint te.- Kemény szavai épp hogy súrolták tűréshatárom, de fő a nyugalom nem?.-
~ Akkor baszd meg Ötös!- Kiabáltam teljesen kikelve magamból, az ember néha jót akar de ez a hála? Egyszer akar valaki jót, azt is elküldi a picsába.-
Maya
Álmomból Diego hangos hangjára riadtam fel, amit hangos, dübörgő toporzékolásával kísért végig a folyosón. Még a szívem is majdnem kiesett a helyéről, úgy megijesztett. A kisebb kis szívrohamom után, még pillanatokig forgolódtam ágyamon, mire realizáltam hogy Ryan még mindig nincs mellettem.
Lassan össze készültem, mivel a hajamat kicsit elaludtam. Még egy-két simítást ejtettem elkenődött sminkemen és "voilà", el is készültem. Utolsó mozzanatomként, lábaimra felhúztam fekete bőrhatású csizmámat, s ajtóm felé indultam. De meglepplettségemre az utamat állták.
~ Szia baby.- Állt előttem Ryan, egy csokor rózsával, és egy üveg borral kezében.- Gondoltam megleplek valamivel, hisz megérdemled.- Nézett mélyen csillogó barna szemeivel szemeimbe.-
~ Ryaaan.- Ugrottam a srác nyakába, mire majdnem eldobta nekem szánt ajándékait, s hosszas csókra invitálta ajkaim.-
~ Csodálatos vagy Maya.- Húzta el ajkait megjegyzése erejéig, mire újra szenvedélyes csókkal ostromolta ajkaim.-
Csókunk egyre mélyebb, és szenvedélyesebbé kezdett válni. Hiányzott már, hogy valaki a karjaiban tartson, és teljes biztonságban érezzem magam. Kezdtem biztosabb lenni, abban hogy Ryan újra fényt hoz szerelmével éltembe. De valahogy még várom a szikrát, lehet csak több idő kell nekem ahhoz a "szikrához", amiről mindenki beszél...
~ Gyere menjünk be, és taláán.- Nyújtottam el perverz mosolyommal szavamat.- folytassuk tovabb bent.
~ Oh, valóban?- Viszonozta vissza perverz mosolyomat.-
~ Tudod, van egy kényelmes ágyam.- Nevettem fel kissé. De ami igaz, az igaz. Az meg mindegy hogy mit csinálunk rajta.-
~ Akkor hajrá, még fiatal az éjszaka.- Paskolta meg óvatosan fenekem, mire színlelt durcás arccal néztem rá. Majd besétáltunk a szobámba.-
Sziasztok!😁
Az utóbbi időben kicsit megkavarodtam a sztorival, ezért nem posztoltam annyit,
amiért szeretnék bocsánatot kérni tőletek.🙄😔De kisebb-nagyobb sikerrel végre hoztam nektek a következő részt.
Ha tetszett akkor kérlek nyomjatok egy ⭐-ot ezzel támogatva engem.😌Igyekszem mindig időben új részeket posztolni, de így online suli mellett picit nehéz. Megpróbálok mindent megtenni hogy rendszeresen posztolhassak.♥️
A kövi részig szép estét!😊♥️
VOUS LISEZ
Mιɳԃҽɳ Nყσɱ Hσȥȥáԃ Vҽȥҽƚ Aʋαɠყ Bҽéρüʅéʂ Aȥ Eʂҽɾɳყő AƙαԃéɱιáႦα
Fanfictionᴇɢʏ ɴʏᴏᴍ, ᴀᴍɪ Éʀᴛᴇʟᴍᴇᴛ ᴀᴅ ᴍɪɴᴅᴇɴɴᴇᴋ. ᴇɢʏ ɴÉᴠ, ᴀᴍɪ ᴍɪɴᴅᴇɴɴᴇᴋ ᴀᴢ Éʀᴛᴇʟᴍᴇ. ᴠᴀᴊᴏɴ ᴋɪ Éꜱ ᴍɪ ᴠᴇᴢᴇᴛ ᴇʟ ʜᴏᴢᴢÁᴅ? ᴅᴇ ᴍÉʀᴛ ᴘᴏɴᴛ ʜᴏᴢᴢÁᴅ ᴅɪᴇɢᴏ ʜᴀʀɢʀᴇᴇᴠᴇꜱ?